Megállíthatatlan a lakáshitelpiac

Megközelítette a 600 milliárd forintot november végére az új lakáshitel-szerződések értéke, ennek alapján a 2017 egészére vonatkozó számok az vártnál is jobbak lehetnek. A növekedés ebben az évben is folytatódhat.

Összesen 594 milliárd forintnyi új lakáshitel-szerződést kötöttek a háztartások 2017 első tizenegy hónapjában, ami 38,5 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Eszerint jócskán sikerülhetett túlszárnyalni a 2017 egészére vonatkozó, 600 milliárd forintot közelítő kihelyezésről szóló becsléseket, hiszen az utóbbi hónapok adatai szerint decemberben is 50-60 milliárd forintnyi szerződést köthettek a háztartások. A novemberi hónap egyébként az átlagnál is erősebbnek bizonyult a lakáshitelpiacon, hiszen a 60,5 milliárd forintnyi kihelyezés jóval több mint másfélszerese volt az egy évvel korábbinak.

Az alacsony kamatok ellenére viszont még várni kell az áttörésre az új hitelek kamatperiódus szerinti összetételét illetően. Az MNB adatai szerint a január eleje és november vége között kötött lakáshitel-szerződések 46,3 százalékát még mindig változó kamatozás mellett vagy legfeljebb egyéves kamatperiódusra kötötték az ügyfelek, miközben az öt éven túl fix kamatú kölcsönök aránya csak valamivel 27 százalék felett alakult. Ez persze részben érthető: a jegybank adatai azt mutatják, hogy a szerződésekben szereplő átlagos lakáshitelkamat novemberben 4,13 százalékot tett ki, ám a változó kamatozású konstrukcióknál ennél több mint egy százalékponttal alacsonyabb volt az MNB által kalkulált érték. A BankRáció.hu szakértője szerint látható a tavalyi adatokból, hogy hónapról hónapra számottevően növekedett az előző évhez képest az újonnan folyósított lakáshitelek és személyi kölcsönök összege. Trencsán Erika szerint továbbra is több tényező segíti a lakossági hitelezés bővülését: egyfelől a háztartások bevételei részben a nettó reálbérek emelkedése miatt növekedtek, emellett az alacsony kamatkörnyezet miatt a lakáshitelek és a személyi hitelek is olcsóbbá váltak a korábbi években megszokottnál.

„A lakosság egyre több hitelt vesz fel, ugyanakkor az is látható, hogy fontos szempont a kiszámíthatóság. A 10 évnél hosszabb időre fix törlesztőrészletet garantáló lakáshitelek összege a múlt év első 11 hónapjában meghaladta a 34 milliárd forintot, ami 44 százalékos emelkedést jelent. Bár a 34 milliárd forintos összeg a teljes lakáshitelpiacra vetítve viszonylag alacsony szám, arra számítunk, hogy 2018-ban a több évig fix törlesztőrészletű lakáshitelek részaránya tovább emelkedik majd – mondta a szakértő. – Az ilyen konstrukciók iránti keresletet fokozhatja a bankok közötti verseny, amelynek eredményeként ezek a konstrukciók olcsóbbá válhatnak.”

Alig keresik a jelzáloghiteleket

Az MNB adatai szerint szabad felhasználású jelzáloghitelekből 53 milliárd forintnyi folyósítására szerződtek a pénzügyi szolgáltatók 2017 első tizenegy hónapjában, ami mindössze 5,4 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget. A havi átlagban nem egészen ötmilliárdos kihelyezés több okkal is magyarázható: egyrészt a devizahiteles korszakban viszonylag sokan jártak rosszul ezekkel a – gyakran indokolatlanul felvett – kölcsönökkel, másrészt az egyre olcsóbban és egyre nagyobb összeghatár mellett felvehető személyi kölcsönök sok esetben vonzóbb alternatívának tűnhetnek a jelzáloghiteleknél.