Pénzügyi biztonsági hálót kell kiépítenie Görögországnak a nemzetközi mentőprogram lejártát követő időkre, és fontolóra kell vennie egy elővigyázatossági hitelmegállapodást is – idézi a görög jegybankelnököt a Reuters hírügynökség.
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy biztonsági tartalék kiépítése a mentőprogram vége előtt kedvező piaci légkört teremt, és kikövezi az utat ahhoz, hogy az ország visszatérjen a piaci finanszírozáshoz
– mondta Jannisz Szturnarasz. Euklid Cakalotosz pénzügyminiszter február elején már beszámolt arról, hogy Athén egy saját, 19 milliárd eurós biztonsági háló kiépítését tervezi, amely egy évig fedezetet biztosíthat Görögországnak. Cakalotosz azonban úgy vélekedett, az országnak elővigyázatossági hitelkeretre nincs szüksége. Ezzel szemben a jegybankelnök azzal érvel, hogy egy ilyen típusú megállapodás megkönnyítené a kormány, illetve a bankok számára, hogy az aktuális mentőcsomag lejárta után forráshoz jussanak, ráadásul a hitelfelvételi költségeket is csökkentené.
Mindeközben megérkeztek a külföldi hitelezők Görögországba a negyedik felülvizsgálatra, és hétfőn új egyeztetésekbe kezdtek Athénban arról, milyen reformok szükségesek, hogy kiléphessenek a mentőprogramból. A Reuters információi szerint a tárgyalások első napján energiaügyi és privatizációs kérdésekkel foglalkoztak, de a tervek szerint a későbbiekben megállapodásra kell jutniuk többek közt a munkaügyi reformokról, valamint a közigazgatás hatékonyabbá tételéről is.
Görögország furcsa helyzetbe került: noha már folyamatban van a negyedik felülvizsgálat, egyelőre a harmadik sem zárult le teljes egészében. Az eurócsoport múlt héten nem bólintott rá arra, hogy folyósítsák az aktuális mentőcsomag következő, 5,7 milliárd eurós részletét. Ehhez először két ügy előmozdítását kérték: egy bírósági döntést várnak, amely jóváhagyja a régi Ellinikon repülőtér privatizációját, továbbá előrelépést a jelzáloggal terhelt ingatlanok árverezésében.
