Cseh kézbe kerül a magyar Telenor
A magyar ügyfelek semmit sem éreznek meg abból, hogy a Telenor norvég anyacége eladta kelet-közép-európai érdekeltségeit, benne a magyar leányvállalatát. A vevő, a Petr Kellner nevével fémjelzett cseh PPF magánbefektetői társaság ugyanis közleménye szerint nem tervez változtatásokat, még a márkanevet is megtarthatja 2021 nyaráig. A szerb és montenegrói, a bolgár és a magyar leánycégeket csomagban, 2,8 milliárd euróért megvásároló társaság nem ismeretlen a távközlési piacon, portfóliójában szerepel a cseh és szlovák piacon jelen lévő, legnagyobb ügyfélkörű O2 mobilszolgáltató, amelyet a spanyol Telefónicától vettek meg, ám ezt szigorúan pénzügyi befektetésként kezelik. Övék még a 2015-ben megszerzett CETIN, azaz a Csehországot behálózó üvegszálas távközlési infrastruktúra, vele együtt az 5300 bázisállomásból álló, teljes lefedettséget nyújtó mobilszolgáltatási hálózat. A honlapja szerint 35 milliárd eurós portfóliót kezelő PPF a régió legnagyobb magánbefektetési társasága, jelentős érdekeltségei vannak a pénzügyi szolgáltatások, az agrárium, a biotechnológia és az ingatlanpiac területén. Magyarországon korábban a Generali biztosítóban volt részesedésük, de azt eladták. Főrészvényesek a Mall.hu e-kereskedelmi portálban, ez a negyedik legnagyobb forgalmú online áruház a magyar piacon. A cég legutóbb egy novemberi NAV-razzia kapcsán került címlapra, az adónyomozók 4,5 milliárd forintos áfacsalás ügyében indítottak nyomozást, amelynek eredményéről azóta nincs hivatalos információ. A Mall.hu cáfolta érintettségét. A PPF-é a Barion online fizetési rendszer, ezt használja a többi között az Extreme Digital webáruház is.
A PPF csoport adja-veszi a részesedéseket, s bár kommunikációja szerint közepes méretű mobilkommunikáció-portfóliót épít a Telenor-leányok megszerzésével, semmilyen garancia nincs arra, hogy életerős ajánlat esetén ne adjon túl annak egyes elemein.
A hazai sajtóban rendre felmerült, hogy a Konzum-Opus csoportot érdekelné az előfizetői szám alapján 28 százalékos piaci részesedésű magyar Telenor megvétele. Ezzel kapcsolatban Jászai Gellért elnök-vezérigazgató korábban kifejtette, hogy cégük stratégiájában potenciális felvásárlási célpontként valóban szerepelnek az informatikai-telekommunikációs szektorban erős pozícióval rendelkező, nyereséges cégek, ám ha bármilyen akvizícióval kapcsolatos döntésük születik, azt tőzsdén szereplő cégként a vonatkozó törvényi előírások szerint fogják közölni. A magyar szál tehát tovább élhet, korábbi értesüléseire hivatkozva az Index azt valószínűsíti, hogy a cseh milliárdos cége, a PPF vásárlása ellenére a hazai Telenor végül mégis a magyar befektetőknél köt majd ki.
A leánycég bevétele tavaly 4,4 százalékkal 150,5 milliárd, EBITDA-ja 7,5 százalékkal 48 milliárd forintra nőtt 2016-hoz képest, míg az év végi 3,125 milliós előfizetői kör 77 ezres csökkenést takar.
A PPF-nek egyelőre azonban a 2,8 milliárd eurós vételárat kell kifizetnie a norvégoknak, akik már tavaly felvetették a profittermelésben stabil, ugyanakkor a növekedési pályáról letért és ügyfeleit százezerszám elveszítő leányvállalatok eladását. Utóbbiak tavaly a Telenor forgalmának 9,3 százalékát adták, EBITDA-eredményükhöz pedig 8,4 százalékkal járultak hozzá – utalt vissza közleményében Sigve Brekke elnök-vezérigazgató, jelezve, hogy ezután a skandináv és dinamikusan fejlődő ázsiai érdekeltségeikre kívánnak fókuszálni. Bejelentette, hogy a korábban már elhatározott, a tavalyi üzleti év utáni 8,10 koronás osztalékjavaslatot most 4,40 koronával toldják meg, összesen 19 milliárd koronát fizetnek ki részvényeseiknek. Ez mai árfolyammal számolva 7,23 százalékos osztalékhozamnak felel meg. A most eladott portfólióért halasztott fizetéssel négy év alatt 27 milliárd norvég korona, azaz 885 milliárd forint folyik be. A Telenor részvényesei hidegvérrel vették tudomásul a számukra kedves osztalékemelési javaslatot, az árfolyam a bejelentésre szerény 0,8 százalékos erősödéssel reagált. A Telenor kurzusa tavaly 40 százalékot emelkedett, az idén ebből 4 százalékot veszített.
