Csaknem 27 ezer bankkártyás visszaélés történt a kibocsátói oldalon 2017 első kilenc hónapjában, ami 6 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi számot – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáiból. A visszaélések értéke 776,4 millió forint volt az első három negyedévben, ami 7,2 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól.
Az MNB számsoraiból jól látszik, hogy az elektronikus csatornákon – internetes vásárlásoknál, telefonos és postai megrendeléseknél – végrehajtott tranzakcióknál van a legtöbb visszaélés: 2017 első kilenc hónapjában majdnem pontosan 21 ezer esetet regisztráltak, ami a teljes torta 78,2 százaléka volt.
Ráadásul ez a terület növelte is a súlyát a visszaéléseken belül, hisz az itt regisztrált darabszám majdnem 14 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
A második leggyakoribb visszaéléstípus, a hamisított kártyákkal való csalás az esetek 12,1 százalékát tette ki, míg az elveszett vagy ellopott kártyákat az érintett tranzakciók 8,9 százalékánál – közel 2400 alkalommal – használták. Hasonlók az arányok a csalások volumenénél is: itt az elektronikus csatornákon leadott megrendelésekhez kapcsolódó tranzakciók részesedése 75,6 százalékot ért el 2017 szeptemberének végéig, miközben a hamisított kártyákkal végrehajtott visszaélések súlya 17,14 százalékos volt.
A visszaélések teljes forgalomhoz viszonyított aránya jelentősen csökkent 2017 első kilenc hónapjában: az év egészében – értékét tekintve – csaknem 28 százalékkal nőtt a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal belföldön lebonyolított forgalom, miután a 606 millió vásárlási tranzakcióval több mint 4300 milliárd forint értékben fizettek a kártyabirtokosok az év során.
Ami a keletkezett károk viselését illeti, tavaly az első kilenc hónapban a terhelt veszteségek közel egyharmadát kellett a kártyaelfogadóknak, 56,4 százalékát pedig a kibocsátó pénzügyi szolgáltatóknak viselniük. Ennek megfelelően a terhelt veszteségeknek csak alig több, mint egytizede jutott magukra a kártyabirtokosokra, ami az egy évvel korábbihoz hasonló (annál kicsit magasabb) arány.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja
