A testület közleményében jelezte: kiemelt figyelemmel kísérik a monetáris kondíciók alakulását, és a kibővített eszköztár alkalmazásával biztosítják a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását.
A jegybank az inflációs cél fenntartható elérését továbbra is 2019 közepére várja.
Elemzők nem számítanak szigorításra
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában kiemelte: a monetáris kondíciók szigorítására nem számítanak a jövő év közepéig, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonása történhet,
majd ezt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2020 közepéig változatlan maradhat.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy a piac a közeljövőben sem számít szigorításra a magyar jegybanktól. Az esetleges nemzetközi szigorítási ciklusban is inkább lemaradó lesz a magyar jegybank, amely a közelmúltban jelezte, hogy a hitelezést szeretné még jobban felpörgetni a mostaninál szélesebb ügyfélkörben és alacsonyabb hiteldíjak mellett.
Márpedig a hitelezés élénkítése a szigorúbb monetáris feltételek mellett nehéz feladat lenne
- tette hozzá Németh Dávid.
Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője úgy vélte: a magyar jegybank döntései során az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikáját is figyelemmel követi. A jelenlegi alapforgatókönyv szerint az EKB szeptember végéig biztosan érvényben tartja az eszközvásárlási programot havi 30 milliárd eurós keretösszeg mellett, majd ezt követően dönthet a csökkentéséről, vagy a program teljes kivezetéséről.
Az EKB első kamatemelésére várhatóan 2019 közepén kerülhet sor, amely a későbbiekben a magyar jegybankot is cselekvésre ösztönözheti – fejtette ki.