Az átutalások meggyorsításán dolgozunk, de ez átalakítja a fizetési ökoszisztémát, amelynek keretében sokkal több történik majd annál, mint amit két éve gondoltunk, és még annál is, amit most gondolunk az azonnali fizetésről (AFR) – vélekedett Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu konferenciáján tartott előadásában.
Bartha Lajos szerint nem lehet pusztán informatikai kérdés az új rendszerre való átállás a bankok számára, mert az AFR versenyképességi szempontból lesz fontos a pénzintézeti körnek. A szakember példaként Kínát említette, ahol már bankfüggetlen szolgáltatók uralják az elektronikus pénzforgalom nagy részét, az ügyfelek nem a bankokon, hanem például az Alipay segítségével utalnak egymásnak.
Ha a bankok felismerik az AFR-ben rejlő lehetőségeket, s a felhasználóknak ők nyújtanak gyorsabb, olcsóbb és kényelmesebb fizetési lehetőséget, akkor hosszú távon is ők határozzák meg a hazai pénzforgalmat.
A bővülés a felhasználók mellett a szolgáltatást nyújtók körében is számottevő lehet, mert az, hogy
Kulcskérdés lehet a költségek viselése, hisz az AFR – szemben az ügyfélnek ingyenes bankkártyás fizetéssel – utalásnak minősül, aminek az átlagos költsége most 100-150 forint. Bartha Lajos ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók nettó árbevétele annak ellenére is 320 milliárd forint volt tavaly az elektronikus fizetési tranzakciók után a jegybank számításai szerint, hogy a pénzforgalomnak csak 15-20 százaléka volt készpénzmentes. Az elektronikus fizetés arányának megduplázásával számottevő költségcsökkentés mellett is jelentősen nőhet a szektor bevétele – feltételezte a szakember.
A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja