Továbbra is nagy veszély az alulbiztosítottság
Továbbra is nagy az alulbiztosítottság a magyar lakásbiztosításoknál – derült ki a Groupama Biztosító legújabb országos kutatásából. Bár európai összehasonlításban igazán magas szintű a lakásbiztosítási penetráció – a 4,4 millió magyarországi lakásra 3,1 millió lakásbiztosítás jut –, s az emberek 51 százaléka saját bevallása szerint oda is figyel arra, hogy biztosítva legyen a család legnagyobb értékű vagyontárgya, a kutatásból kiviláglik: a pénzügyi ismeretek hiánya veszélyeket tartogat.
Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment-igazgatója szerint az NRC-vel végzett felmérésből kiderült, hogy a lakosság csupán 30 százaléka van tisztában azzal, mit is jelent a biztosítási összeg, és hogy az milyen fontos egy kárrendezésnél. A kutatás szerint a lakásbiztosítással rendelkezők 62 százaléka az elmúlt években jelentős beruházást végzett a lakóingatlanában, sőt 19 százalék az elmúlt egy évben újította fel lakását vagy szerzett be nagy értékű műszaki cikket. Arról, hogy ilyenkor a biztosítási összeget is érdemes a védett vagyon értéknöveléséhez igazítani, kevesen tudnak, sőt a lakásukat felújítók több mint ötöde válaszolta azt, hogy még sohasem nézte át a lakásbiztosítását, mióta megkötötte.
A biztosítók is tisztában vannak ezzel a helyzettel. Ezért a hivatalos KSH-indexek alapján évfordulók alkalmával automatikusan megajánlanak egy, az árak változását követő összeget, amely a díj emelkedésével párhuzamosan a biztosítási értéket is emeli, ám ez a megoldás – az indexálás – csak a már meglévő vagyoni biztosíték értékét aktualizálja. Külön gond, hogy az ügyfélnek az indexálást sem kell elfogadnia, vagyis továbbra is a korábbi díjat fizetheti, ám így a kártérítési érték sem emelkedik. Az indexálás ugyanakkor a hirtelen értéknövelésre nem ad fedezetet, erről mindig az ügyfélnek kell értesítenie a biztosítót.
Azt, hogy az alulbiztosítottság továbbra is gond, a Magyar Nemzeti Bank adatai is alátámasztják: ezek szerint a lakossági vagyonbiztosítások átlagdíja 2017 végén 36 180 forint volt, ami 1,9 százalékos emelkedés a 2016-os értékhez képest – vagyis elmarad a KSH 2,4 százalékos árindexétől.
