Tudatosan építkezik a Provident

Milyen volt a Provident elmúlt éve?

Tavaly a mérlegfőösszegünket 54,9 milliárd forintra tudtuk növelni, míg adózott eredményünk 7,3 milliárd forint volt. Mindezt úgy értük el, hogy növekedésünk a piachoz mérten visszafogott volt: miközben a lakáshitelek állománya 39 és a számunkra fontosabb személyi hiteleké 47 százalékkal nőtt, addig a Provident által kibocsátott kölcsönök állománya alig 6 százalékkal emelkedett.

Gondolom, ennek nem örültek.

Ellenkezőleg, természetesnek vettük. A válság éveiben a Provident azon társaságok közé tartozott, amelyek növelni tudták hitelezésüket, hiszen mi soha nem hiteleztünk devizában, ezért a devizahitel-válság okozta problémák bennünket nem érintettek. Észszerű, hogy a piac beindulása mellett ütemet vesztünk. De tudatos üzletpolitika is áll a visszafogott növekedés mellett. Versenytársaink a volumen bővülését egyebek mellett az átlagos hitel összegének jelentős emelésével, illetve a futamidők meghosszabbításával érték el. A mi üzletpolitikánk viszont az, hogy nem változtatunk a futamidőkön – két és fél év a maximális idő –, továbbá az elérhető legmagasabb hitelösszeg terén sem tartunk a versenytársakkal: egymillió forint a maximális érték, amelyet ügyfél a Providenttől felvehet.

Mindez annak ismeretében furcsa, hogy van versenytárs, amely önökhöz hasonlóan gyorskölcsönök nyújtásával indult, s ma már az egyik legjelentősebb versenyző a személyi hitelek piacán. Önök miért nem lépnek?

Szerintem már rég okafogyottá vált a gyorskölcsön kategória használata. Ma már a bankok abban versenyeznek, hogy hány óra vagy perc alatt tudják folyósítani az igényelt hitelösszeget. Ami pedig az üzletpolitikánkat illeti, fontos tudni, hogy a legtöbb versenyzővel szemben sem mi, sem az anyavállalatunk nem gyűjt betétet, így a kihelyezni szándékozott összegeket a pénz- és hitelpiacról szerezzük be. Emiatt a forrás nem olcsó. Tetézi mindezt az is, hogy Magyarországon, ellentétben a hitelintézetekkel, a Provident bankadója – miután pénzügyi vállalkozásként működünk – nem csökkent, ami kompetitív hátrány a számunkra. Miközben a hitelintézeteket terhelő bankadó mértéke az utóbbi két évben mintegy 60 százalékkal csökkent, és a korábban bevezetett hitelintézeti járadékot is eltörölték, addig a pénzügyi vállalkozásoknál a változatlan adókulcs mellett bevezetett új adóalap-számítási mechanizmus az ilyen cégek többségénél, így nálunk is, jelentős adóteher-növekedéssel járt.

A gyorskölcsön szó devalválódását nem kis részben maguknak köszönhetik, a kimutatott több száz százalékos teljeshiteldíj-mutatók miatt...

Az általunk nyújtott kölcsönöknél a THM-számítás metodikája adott torz eredményt: a mutató az éven túli, havi részletekben fizetett kölcsönök esetében ad közel valós képet. A Provident jellemzően éven belüli kölcsönt nyújt, a törlesztés pedig – az angolszász modell átvételének köszönhetően – leginkább hetente történik. A kölcsönök „tiszta” kamatszintje ma felveszi a versenyt a hitelkártyakamatokkal, illetve a személyi hitelek felső szegmensével. Mindezt amellett, hogy nyolcadik éve az ügyfeleinknek módjuk van arra, hogy ne képviselőinken keresztül szerződjenek, és az igényelt összeget ne készpénzben, hanem átutalással teljesítsék. A nagyobb összegeknél pedig van lehetőség havi törlesztésre is.

Az említett változások mennyire alakították át az ügyfélszerkezetet?

Kölcsöneinknek nagyjából 40 százalékát fizetik átutalással az ügyfelek, akik a kölcsönt így nem képviselőinknél, hanem a húsz hitelpontunk valamelyikében igénylik, s 60 százalékra tehető azok száma, akik kérik az otthoni szolgáltatást, a nagyságrendileg heti 1500 forintos díjával együtt. Semmiben sem térünk el a piac többi fedezetlen kölcsönt nyújtó szolgáltatójától: nálunk is szigorú hitelbírálati rendszer működik, a folyamat része az ügyfelek átvizsgálása. A befutó igénylések 50-60 százalékát mi is kénytelenek vagyunk elutasítani.

Mennyi a visszatérő ügyfél?

Az ügyfelek 60 százaléka nemcsak egyszer igényel kölcsönt tőlünk, vagyis alapozhatunk az elégedett, visszatérő kliensekre. Nagyjából 250 ezer aktív ügyfele van a Providentnek, de ennek többszöröse azok száma, akik már korábban kapcsolatba kerültek velünk. A közeljövő fontos feladata lesz, hogy ezeket az ügyfeleket – akiknek a hiteltörténete a scoringrendszerünk pontosságát erősíti – újra meg tudjuk szólítani. Haladni akarunk a korral, tervezzük a tisztán online szerződéskötés lehetőségét az ügyfelek számára. Anyacégünk, az International Personal Finance (IPF) erős digitális divíziót épített ki Spanyolországban és a balti államokban, az ottani tapasztalatokra is alapozhatunk.

Milyen további lehetőségeik vannak?

Komolyabban kell arra alapozni, hogy képviselőink ismerik az ügyfeleinket, tisztában vannak vele, hogy mire is van, lehet szükségük, és segíthetnek ezen igények kielégítésében. Néhány hónapja a képviselőink már ajánlják az ügyfeleknek az Aegon lakás- és baleset-biztosításait, s elindult a lakástakarék-értékesítés is.

Sokak szerint problematikus, hogy az ügyfélnek reálisan kell felmérnie, egy-egy váratlan élethelyzet valóban megköveteli-e

a hitel­felvételt...

Mi az új ügyfeleknek maximum negyvenkét hétre adunk hitelt, emellett pedig nagyon komolyan odafigyelünk arra, hogy az ügyfélpanaszokat a lehető legalacsonyabb szinten tartsuk. Kölcsönünk sajátossága, hogy viszonylag magas, 20-25 százalék között mozog az időben rendszeresen nem törlesztők aránya, ám mi nem tudunk klasszikus NPL-mutató alapján dolgozni, hisz a kilencven napon túl nem fizetők csoportja nálunk azt jelenti, hogy a futamidő harmadában, felében nem teljesítette az ügyfél a törlesztést. Százezer forint kölcsönt 9450 forintos hiteldíjért nyújtunk a futamidő egészére, negyvenkét hétre, az ügyfélnek heti 2606 forintot kell törlesztenie, ha nem kéri az otthoni szolgáltatást. Ilyen összegek mellett még a legrosszabb adós esetében is elérhető, hogy valamilyen módon újra törlesztővé váljon.

Visszatérve az eredményekre: mennyire elégedett az anyacég

a Providenttel?

Maximális a bizalom. Az IPF stratégiájában a közép-európai home credit üzletág kiemelkedően fontos terület, ezen belül egy csoportban kezelik Csehországot és Lengyelországot, Magyarország pedig Romániával együtt alkotja a „dél-európai” divíziót. Emellett a már említett digitális fejlesztésben érintett országok és – külön piacként – Mexikó az IPF külső piaca. Számunkra a román kapcsolat sok szempontból gyümölcsöző: egyrészt az ottani tapasztalatokat is fel tudjuk használni az itthoni munkában, másrészt egyfajta karrierlehetőség a munkatársainknak, hogy nemzetközi környezetben is bizonyíthatnak.