A marzsok szűkülését nyögik a társaságok

Olcsónak számít a Mol a térség olajcégeihez képest. A piaci kapitalizáció alapján súlyozott cégérték/eredményesség mutatója (EV/EBITDA) ugyanis csupán 4,63-os, miközben az átlagos arány 4,88. Ez a szám azt jelzi, hogy egy társaság hány évnyi készpénztermeléssel tudja előállítani a hitelekkel és a tartalékokkal megfejelt kapitalizációját. A Mol így is kissé drágább, mint az OMV és a lengyel PKN Orlen. Az átlagot a cseh Unipetrol és a török Tupras húzza fel. A Molhoz hasonló kapitalizációjú olajtársaságok EV/EBITDA-ja mindössze néhány tized százalékponttal tér el a hazai cégétől.

„A Mol EV/EBITDA-mutatója hagyományosan valamivel alacsonyabb szokott lenni az átlagnál. A társaság egyébként alulteljesített az elmúlt hónapokban. A lengyel olajpapíroknál hónapokkal korábban megkezdődő eladási hullám kis késéssel érintette a Mol részvényeit is. A PKN Orlen tavaly decem­beri vezércseréjét és az ottani atomprojekt finanszírozásában felmerült olajtársasági szerepvállalást nem fogadták jól a befektetők, és az emelkedő amerikai kamatkörnyezet is forrásokat von el a fejlődő piacoktól” – mondta a Világgazdaságnak Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője. A két lengyel olajcég, a PKN Orlen és a Lotos tervezett összeolvadása is bizonytalanságot okoz a piacon, mert a részletek még nem ismeretesek. Azokra akár az Európai Unió versenyjogi határozatának meghozataláig is várni kell, ami a harmadik negyedévben esedékes.

Az ár/nyereség, azaz P/E alapján számított értékeltségben már jóval nagyobb az eltérés, de itt az OMV 134-es P/E-mutatója számít rendkívül magasnak. „Ez a kiugró érték az akvizíciók miatti egyszeri hatásokkal magyarázható, az előremutató P/E-mutató 9,4, ami már közelebb van az átlaghoz” – tette hozzá az elemző. A P/E-mutató egyébként azt jelzi, hogy az adott cég hány évnyi eredményéből tudja kitermelni a teljes kapitalizációját, azaz saját magát. Az OMV nélkül számított átlag 7,45 lenne, azaz kissé magasabb, mint a hazai olajcég 6,97-os értéke.

A Thomson Reuters adatbázisában szereplő átlagos célárfolyamok közül egyébként a Mollal kapcsolatban a legoptimistábbak az elemzők. Egy éven belül 25 százaléknál is nagyobb ralit várnak. A Mol az idei árfolyamváltozási lista második leggyengébb szereplője 9,8 százalékos csökkenéssel, ennél nagyobb mértékben (19,2 százalékkal) csak a részben politikai okok miatt zuhanó PKN Orlen árfolyama esett. Az elemzői ajánlás csupán a nagyobb lengyel olajcégre vonatkozóan tartás, a többire mind vétel. Két kisebb régiós társaságra, a szerb NIS-re és a szlovén Petrolra vonatkozóan pedig erős vétel az ajánlás. Idén csak a török Tupras és két román társaság, az OMV Petrom és a Romgaz árfolyama emelkedett, igaz, az utóbbi kettőé 10 százalék felett. A szakértő szerint a két román céget eleve jól menedzselik, és az árfolyamukat az is segíti, hogy a közeljövőben felkerülhetnek a feltörekvő piaci indexekbe.

„A régiós olajcégek zömére nagy nyomást gyakorol a finomítói és a petrolkémiai marzsok szűkülése. Az utóbbiak az elmúlt hónapokban látványosan csökkentek, ezzel magyarázható, hogy a lengyel Lotos árfolyama, amelynek nincs petrolkémiai üzletága, még emelkedett is az idén, míg a PKN Orlené csökkent. Az olajár esése miatt a marzsok emelkedése várható. Nyáron a finomítás – fűzte hozzá Pletser Tamás – szezonálisan különben is jobban szokott teljesíteni.”