Még fél év, és valami nagyon meg fog változni a magyar gazdaságban: kinyílnak a német pénzcsapok – valósággá válhat a boltok rémálma
Nem lehet a végtelenségig fogyasztásra építeni a gazdaságot, de válságos időkben nincs más választás – erről beszélt Nagy Márton az Inforádió Aréna című műsorában. A nemzetgazdasági miniszter szerint kulcskérdés, hogy az árrésstopok átmeneti eszközök maradnak-e, vagy hosszabb távon is a gazdaságpolitika részei lesznek.
„Nem mondhatjuk, hogy a stabilitás és a kiszámíthatóság irányába indult a 2026-os év” – fogalmazott Nagy Márton, aki a venezuelai helyzetet és a globális geopolitikai feszültségeket említette példaként. Szerinte az idei év még a vártnál is viharosabb lehet, és olyan tabuk dőlnek le, ami korábban elképzelhetetlen volt.
A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta:
Senki nem állította, hogy a fogyasztásra épülő gazdaságpolitika örökké fenntartható, ugyanakkor a jelenlegi környezetben – gyengélkedő német gazdaság és háborús szomszédság mellett – ez volt az egyetlen módja annak, hogy Magyarország elkerülje a recessziót.
„A gazdaságot a víz felett kell tartani, hogy a vállalkozók legalább a belső kereslettel legyenek kompenzálva” – tette hozzá.
Nagy Márton szerint 2026 első felében még a fogyasztás húzza a gazdaságot, de az év második felében már visszatérhetünk a beruházásvezérelt növekedési pályára. Ebben kulcsszerepet játszanak
- a nagy ipari beruházások, köztük a CATL, a BMW és a BYD gyárépítései,
- valamint az is, hogy a német kormány költekezni kezd, ami közvetlenül hat a magyar gazdaságra.
A miniszter reálisnak tartja a 3 százalék körüli növekedést 2026-ban, a kormány hivatalos várakozása 3,1 százalék, ami összhangban van a piaci elemzők 2-3 százalékos prognózisaival.
Árrésstop: átmeneti megoldásból tartós szabályozás?
Az árrésstopot 2025 elején vezette be a kormány, miután a vártnál magasabb infláció alakult ki, és egyes termékeknél „irtózatos” árréseket tapasztaltak. Nagy Márton emlékeztetett arra, hogy ez az eszköz nem magyar sajátosság, számos országban alkalmazzák, sőt van, ahol tartós jelleggel.
Példaként Romániát említette, ahol jogszabály rögzíti, mekkora lehet a kereskedők maximális árrése.
Az árrésstopok jövője nagy kérdés
– mondta a miniszter. Szerinte nemcsak rövid távon, hanem fundamentálisan is meg kell vizsgálni, hogy ezek az intézkedések hosszabb távon is velünk maradhatnak-e, vagy kizárólag válságkezelő eszközként van létjogosultságuk. Ehhez más országok tapasztalatait is elemezni kell.
Nagy Márton arról is beszélt, miért maradtak meg a szektorális különadók. Elmondása szerint nem lett béke, és nem tért vissza a 3 százalékos növekedés, így a költségvetés elesett azoktól a bevételektől, amelyekkel korábban számoltak.
A következő két-három év költségvetését ezért át kell tekinteni. Ha sikerül tartósan három százalék fölé terelni a gazdasági növekedést, akkor szerinte reális esély van a különadók eltörlésére.
A miniszter kitért az energiaimport kérdésére is. Ideális esetben a kormány célja az lenne, hogy nullára csökkenjen Magyarország energiaimportja, ennek egyik kulcseleme a Paks II. Atomerőmű megépítése. Nagy Márton szerint nincs ok aggodalomra: nem tart attól, hogy a beruházás ne a tervezett ütemben valósulna meg.
Erre senki sem számított: Varga Mihály átrendezte a képletet – egy népszerű intézkedést törölne el Brüsszel, de még ez sem indítana lavinát
Brüsszel kötelezettségszegési eljárással fenyegeti Magyarországot, de a kormány kész ellenállni. Bár az Európai Bizottság azt követeli, hogy Magyarország szüntesse meg az árrésstopot, a jegybank vezetője szerint ennek nincs drámai inflációs kockázata — és a makroadatok ezt alá is támaszthatják.
