Csökken Magyarországon az egységnyi GDP-hez szükséges földgáz mennyisége, zöldül az áramtermelés is

Mintegy harminc éve egyre kevesebb földgázra van szükség a magyarországi bruttó hazai termék egységének előállításához, erre a közelmúlt évek adatai is ráerősítettek. Megingások ugyan voltak többször is, de a trend mindenképpen a lejtő.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és az FGSZ Földgázszállító Zrt. az összeállításban szereplő grafikonja alapján csökken a hazai gazdaság földgáztól való függése. Ez azért fontos, mert a Magyarországon felhasznált földgáz meghatározó hányada importból származik, ami a geopolitikai eseményeknek és a világpiaci földgázárak mozgásának való kitettséget jelenti.

A további következtetésekkel azonban már óvatosan kell bánni. Abból, hogy a GDP fajlagosan egyre kevesebb földgáz felhasználásával állítható elő, nem következik a gazdaság energiaigényességének a csökkenése. Még az sem, hogy hatékonyabbá vált volna a gáz felhasználása, igaz, az egyik lehetőség sem zárható ki. A fajlagos csökkenésben ugyanis jelentős szerepe lehet annak is, hogy a vállalatok gáz helyett más forrásból jutottak energiához, illetve hogy a villamosenergia-termelésnek is esett a gázigénye. Ez utóbbi viszont nemcsak lehetőség, hanem tény a napenergia-termelés térhódításának köszönhetően.

A zöldülés nagyban segíti a gázigény csökkentését

Az áramtermelés gázigényének csökkenése kiszámolható a MEKH egy másik összeállításból. Eszerint a 2020-as arány 21,84 százalék volt, míg a 2024-es (ez a legfrissebb adat) 18,12 százalék.

A cikkünkben elsődlegesen vizsgált mutató, a GDP előállításának földgázigényessége az elemzésben alapul vett 2000-es évben volt 100 százalékos. Ehhez viszonyítva 

• 2024-ben 41 százalékos volt,
• 2023-ban kicsivel nagyobb, 42 százalékos,
• az 1995-ig visszanyúló adatsor legrosszabb értéke, 125 százalék 1997-re jött ki,
• de volt egy rosszabb, 60 százalék körüli időszak 2020 táján is.

A magyar állam támogatásokkal segít az ügyön

Magyarországon a földgáz felhasználásának hatékonyabbá tételét elsősorban energiahatékonysági és épület-korszerűsítési támogatások segítik. Ezek a gázfogyasztás csökkentését és a hatékonyabb felhasználást célozzák.

Ilyenek például a lakosságnak indított programok, amelyek közvetve hozzájárulhatnak a rezsiszámlák csökkentéséhez is. A több konstrukcióban és eltérő feltételekkel futott otthonfelújítási programokban például állami forráshoz lehetett jutni

• hatékony, kondenzációs gázkazán telepítéséhez,
• fűtési rendszerek szabályozásához,
• épületszigeteléshez
• és nyílászárócseréhez.

Hasonló hatású a szűkebb körnek, az ötezer fősnél kisebb települések lakosainak kiírt, Vidéki Otthonfelújítási Program is, amely vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes hitelt kínált. A pénz szintén gázkazáncserére, fűtés-korszerűsítésre és energetikai javulást eredményező felújításokra használható.

Az uniós Kehop és Kehop Plusz forrásokat önkormányzatok, közintézmények, egyházi és állami fenntartású épületek energiaigényének csökkentéséhez lehet igénybe venni. A Kehop Plusz időszaka 2021 és 2027 között zajlik. A forrás felhasználásával épületenergetikai felújításra, a gázfűtési rendszer hatékonyabbá tételére és intelligens energiairányítás telepítésére lehet vállalkozni.

Nemcsak hatékonyság, hanem versenyképesség is

A bruttó hazai termék gázigényének fent tárgyalt csökkentését a harmadik, a vállalatoknak hozzáférhető támogatási forma segíti. Ilyen a tao-alapú energiahatékonysági adókedvezmény, amely nagyobb beruházásokhoz vehető igénybe. Az ilyen beruházásokkal mérsékelhető az ipari gázfelhasználás is hővisszanyerő rendszerekkel, de telepíthetők hatékonyabb gázkazánok, és megvalósíthatók műszaki korszerűsítések is.

A kkvk-nek szánt Ginop és Ginop Plusz pályázatokon energiahatékonysági beruházásokhoz nyerhető forrás. Ezek révén közvetlenül csökken az egységnyi termékre jutó földgázfelhasználás.

Volt pár más ötlete is az államnak

Az állam a támogatáson kívüli eszközökkel is igyekszik rábírni a gázfelhasználókat arra, hogy hatékonyabban és takarékosabban bánjanak a földgázzal. Például azzal, hogy kötelezővé tette az ingatlanok energetikai tanúsítását azok adásvétele vagy bérbe adása esetén. Egy ingatlan értékét növeli, ha a használatához kevesebb energiára van szükség, és bérleményként is vonzóbbá teszi.

A lakosságra is sor került: az egyetemes gázszolgáltatásban (és az áramszolgáltatásban is) a 2022-ben meghatározott átlagfogyasztás mennyisége a gázzal való takarékoskodásra szorítja rá a háztartásokat. Az átlagfogyasztás feletti mennyiség árát ugyanis a hatósági tarifánál sokkal magasabb (de szintén hatósági) egységárral számolja ki a szolgáltató.

Közvetve a gázfelhasználás csökkentését segíti a megújulóalapú energiatermelés vagy a hibrid rendszerek használata is. Ilyen a hőszivattyú telepítése, a hibrid gázkazánrendszerek használata, a napenergia használatának kombinálása a gázfűtéssel vagy az okosvezérlésű fűtési rendszerek bevezetése.