Amnéziában szenvednek a befektetők
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságLefagyott a kulcsfontosságú Prime Dayen az Amazon weboldala és teljes értékesítési rendszere. A média, a fórumok tele voltak az elégedetlen felhasználók bejegyzéseivel – oda se neki, a hibát kijavították, és az Amazon új történelmi csúcson fejezte be a kereskedést. Mindez azelőtt történt, hogy kiderült, a technikai hiba ellenére nagyszerű napot zárt az Amazon, 100 millió darab termék értékesítésével, 3,4 milliárd dollár körüli bevétellel. Két nappal később a Google a tavalyi 2,4 milliárd euróhoz további 4,3 milliárd euró bírságot kapott a nyakába, és kilencven napon belül gyakorlatilag lábon kell lőnie magát azzal, hogy a gyártók akkortól meghatározhatják, hogy a mobilokra androidos programokat telepítenek-e vagy sem. Sebaj, úgyis benne volt az árfolyamban, no meg fellebbeznek is – mondták a befektetők, és az Alphabet C részvényeivel már a bírság kihirdetésének napján 1200 dollár feletti új csúcson kereskedtek. Hasonló sors és büntetés vár majd a Facebookra is, amelynél a befektetők mintha amnéziában szenvednének, és elfelejtenék az elmúlt hónapok nagy megrázkódtatást okozó Cambridge Analytica-botrányát. Felhozhatnánk ellenpéldaként a héten jelentő Netflixet, amelynek a várakozásoktól elmaradó eredményei hirtelen megingatták az árfolyamát. De mire felocsúdtunk volna, már vissza is pattant a kurzus, a rossz hír itt sem tudott beépülni az árfolyamba.Az előbb említett rövid távú amnézia érdekes módon jórészt az Egyesült Államokra korlátozódik, ahol a technológiai szektor profitot is előállítani képes zászlóshajói (ebből a körből a Tesla kimarad) mintha nem tudnának olyat mondani vagy elkövetni, amiért a piac hosszabb távon büntetné a részvényt. Az ezt magyarázó két fontos okról – a vállalatok által bejelentett részvény-visszavásárlási programról és a hazahozott profitok újrabefektetési potenciáljáról – már többször írtunk a rovatban. Az is jól látszik, hogy már nem egyszerű multinacionális vállalatokról van szó, hanem ezek az óriások egyre inkább a globális piaclefedést valósítják meg, viselkedésüket inkább a mono- és oligopóliumi szabályok, mint a klasszikus verseny jellemzi. Ezek a faktorok azonban önmagukban nem lennének alkalmasak arra, hogy 2018 második felében is további csúcsokra emeljék a FANG-papírokat és társaikat. De akkor miért látunk újabb és újabb rekordokat?
A második fél évben újdonságként becsatlakozott a rövid távú amerikai növekedési előrejelzések optimizmusa. Az Atlanta Fed hagyományosan jó közelítést nyújtó reál-GDP-előrejelzése most a második fél évre 4,5 százalékot mutat – ez a mostani ciklusban eddig elértek közül kiemelkedő eredmény lehet. A fogyasztás erősödése visszafogott infláció mellett a legjobb hír lehet a technológiai cégek számára. Mivel eladósodottsági mutatóik a piachoz képest kedvezők, a kamatemelési ciklus alig érinti őket, sőt bizonyos esetekben akár a készpénzállományon elért eredmények még javítják is a képet. Az elemzők ezt gondosan begépelve a modellekbe, máris újabb és magasabb célárfolyamokkal állnak elő anélkül, hogy a vállalat a kisujját mozdította volna, ezzel tovább táplálva az amnéziát.
Amíg a Fed kamatemelési politikája legalábbis semleges a FANG-részvényekre (no és, tegyük hozzá, még két-három másik amerikai szektorra), rendkívül rosszul hat más területeken: így például a feltörekvő részvények esetén. A pénzáramlás iránya már a tavalyi év végétől egyértelmű: fejlettbe feltörekvőből, és még mindig részvénybe kötvényből, hiszen az amerikai hozamgörbe átalakulása, válaszul az új kamatkörnyezetre, még nem zárult le. A kockázatkerülést fokozták a kereskedelmi háborúval és az EU strukturális válságával kapcsolatos újabb hírek, amelyek ismét az amerikai részvények felé irányították a pénzáramlást. Új, akár negatív impulzust a gyorsjelentések hozhatnak a szektor számára. A Facebook július 25-én, piaczárás után jelent, a várakozások a korábbi rekordoktól alig elmaradó, 43 százalékos reklámbevétel-növekedésre számítanak. A működési költségek még ezt is meghaladhatják, és 40-50 százalékos éves alapú növekedést mutathatnak, ami a piac számára negatív hír lehet. A fő kérdés, hogy a napi szinten aktív felhasználók 1,45 milliárdnál többen lesznek-e, azaz hogyan hatott a botrány a felhasználói viselkedésre. Július 26-án, szintén piaczárás után az Amazon számaira figyelünk majd. Itt az a fő kérdés, hogy vajon mennyibe kerül az online terjeszkedés, és mikor hozza végre a várt megtérülést. Az Alphabet pedig július 23-án teszi közzé második negyedéves jelentését, itt is a költségek (TAC) állnak majd a figyelem középpontjában. Előreláthatólag lesznek negatív tényezők a gyorsjelentésekben, de a piac még mindig mellőzi a tényeket, és a Netflixhez hasonlóan némi megingás után a flow továbbviszi a részvényeket felfelé.
A régi közhely továbbra is igaz: a tőzsdén nem az nyer, akinek igaza van. Ahogy egy csapatban a figyelmeztető jelek ellenére tovább emelkedtek ezek a részvények, úgy korrigálnak majd együtt, ha eljön az ideje. Ha lassul az amerikai növekedés, ha elfogynak a részvény-visszavásárlási programok, ha megvalósulnak a szabályozói fenyegetések. Főképp pedig, amikor a jelentősen magasabb amerikai kamatszint visszahozza a befektetők memóriáját. De ezen a nyáron erre még ne számítsunk!
Az atlantai Fed
4,5
százalékos GDP-növekedést
vár a második fél évre
