Felár helyett fél árral éri be a Xiaomi

Hatszázalékos eséssel indította tőzsdei pályafutását Hongkongban a Xiaomi. Az okostelefonok és okoseszközök révén világhírűvé vált kínai vállalat a kínálati sáv alsó szintjére, 17 hongkongi dollárra árazta be részvényeit, de ezt még a nap közbeni kereskedésben is csak megközelíteni tudta. Végül, egy gyors korrekció után 16,78 dolláron, 1,2 százalékos mínuszban zárt, miközben a Hang Seng tőzsdeindex 1,32 százalékos pluszban állt a nap végén. A 2014-es, 25 milliárd dolláros New York-i Alibaba-start után ez volt a legnagyobb részvénykibocsátás (IPO) a technológiai szektorban. Az előbbitől eltérően azonban a Xiaomi-IPO korántsem igazolta vissza az eredeti, százmillió amerikai dolláros cégértéket vizionáló, vérmes reményeket. Az időközben megváltozott piaci körülmények láttán lejjebb vitték a lécet, és hetvenmilliárddal is elégedettek lettek volna, ám végül 54 milliárd dolláros lett a piaci kapitalizáció a hétfői záráskor – írja a Reuters. Ez mindössze nyolcmilliárd dollárral több a legutóbbi, 2014-ben végrehajtott zárt körű tőkebevonási forduló során kialakult értéknél. A Xiaomi most 2,18 millió részvényének eladásából 4,72 milliárd dollárnyi friss forráshoz jutott, noha tízmilliárdot szerettek volna bevonni. Menet közben a cég letéti jegyeinek az IPO-val párhuzamos kínai bevezetéséről is letettek.

Szakértők szerint a cég értékeltsége versenytársaihoz képest is túl magasnak bizonyult: a Xiaominál a cégérték-nyereség mutató (EV-EBITDA) 39,6 volt, míg az Apple-nél 16, a kínai Tencent internetes szolgáltatónál 36-os ez az adat – emlékeztetett Linus Yip, a First Shanghai Securities vezető stratégája. Az IPO-ról tavaly decemberben meghozott stratégiai döntést követő eufória fokozatosan lecsengett, ahogy sorra érkeztek a céget és piacát érintő kedvezőtlen hírek. Az amerikai–kínai kereskedelmi háború a kínai okostelefon-gyártók versenyképességét kezdte ki, a globális kereslet visszaesése, majd stagnálása sem javított a helyzeten. Odahaza a Huawei, az Oppo és a Vivo által kínált, alacsonyabb árfekvésű készülékek előretörése nyomaszthatta a Xiaomi menedzsmentjét, amely az indiai piac lerohanásával próbálta ellensúlyozni szerényebb otthoni eladásait.

Az indiai első hely megszerzésével párhuzamosan Nyugat-Európában is megjelentek, Spanyolországot választva ehhez tesztterepnek, míg Oroszországban megerősítették a pozíciójukat. A mostani tőkebevonás is elsősorban a külföldi terjeszkedés finanszírozását szolgálja. Tetézte a gondokat, hogy 28,5 millió darabos első negyedéves telefoneladásaival a világ negyedik legnagyobb mobilgyártójának számító Xiaomi egy hónappal az IPO előtt váratlanul magas, egymilliárd amerikai dolláros veszteségadatot közölt az első három hónapról. Számos érdeklődőt az okostelefonokon elérhető alacsonyabb profitmarzsok is eltántorítottak a részvényvásárlástól. Lej Csün társalapító-vezérigazgató a kereskedés indítása előtt tartott ünnepi beszédében elismerte, hogy a makrogazdasági környezet ellenük játszott, s az időzítés valóban balszerencsés volt, ettől függetlenül a Xiaomi állja a kihívásokat, és igazolni fogja kiemelkedő képességeit. Lej Csün eredetileg 2025 környékére tette a tőzsdei megjelenést, és a saját bőrén is megérezte a döntés hátulütőit, hiszen vagyona az április elején becsült 8,4 milliárd amerikai dollárról kerek négymilliárdra esett vissza, amivel a 483. helyen szerepel a milliárdosok Bloomberg által vezetett listáján.