Még várni kell a blokklánc- technológia széles elterjedésére

Igen változatos ötletekkel érkeztek csapatok az első országos blokkláncversenyre – mondta a Világgazdaságnak Czeglédi Tamás, a Blockchaineum társalapítója. A szervezők célja az volt, hogy felmérjék, mennyire értik a piac szereplői a technológiát, tudják-e vajon, mire lehet és mire érdemes használni a blokkláncot. Csaknem negyven csapat nevezett a versenybe, a döntőbe három csapatot juttatott be a zsűri. Olyan, még nem működő projekteket, ötleteket kerestek, amelyeknek a működését érdemes lehet blokklánckörnyezetben megoldani. „Mindhárom döntős projekt alkalmas volt erre, kellően újszerűek voltak, és igyekeztek kihasználni a blokklánc sajátosságait, akármelyikük nyerhetett volna” – mondta Czeglédi Tamás.

A projekt, amellyel a BlockVirgins megnyerte a versenyt, a nagyvárosok közlekedési és parkolási nehézségeire kínál megoldást. Az ötlet maga egy autómegosztó rendszer, amely a Mol Limóval és a GreenGóval ellentétben egy olyan peer-to-peer platformot biztosít, amelynek a segítségével a felhasználók saját, kihasználatlan autóikat adhatnák ki hosszabb-rövidebb időre, így jutva passzív jövedelemhez. A projekt vezetője, Csipor János a Világgazdaságnak elmondta, hogy megoldásukkal a felhasználók könnyebben találhatnak a saját igényeiknek megfelelő járművet, ráadásul kedvezőbb áron. A csapatvezető úgy véli, hogy a rendszer önfenntartó működését segítené, ha az autók tankolását, takarítását vagy akár a tulajdonoshoz való visszaszállítását bónuszért cserébe bármelyik regisztrált felhasználó elvégezhetné.

A blokkláncot azért választották, mert azonkívül, hogy a bérbeadó és a kölcsönvevő között létrejött kapcsolat transzparenciáját segítené, a rendszerben tárolt adatok biztonságát és a platform költséghatékony működtetését is garantálná a technológia alkalmazása.

Czeglédi Tamás szerint kevés blokklánc­fejlesztő van a piacon. Ez nagyobb problémát csak akkor fog okozni, amikor az üzleti világ elkezdi megérteni, mire is jó a blokklánc, és emiatt egyre több ilyen projektbe vágnak majd bele. Ma leginkább a pénzügyi vállalkozások, a fintech területén működő startupok és a kkv-szektor felől próbálkoznak a blokklánccal, de megjelent néhány képviselő az energetikai szektorból is, ahogy erősödik az ellátásláncok vonala. Ez utóbbira magyar példa a Te-Food, amely a farmtól követi a hús útját egészen a konyháig. Egyre több projekt érkezik az egészségügy felől is.

Sok projekt esetében azonban az aktuális fázisig nincs is feltétlen szükség a blokklánc-technológiára, ugyanakkor ha szélesebb kört céloznak meg az ötletgazdák, ahol nagyobb adatbázisokat kell működtetni, tokenekkel követni a termékek útját, az csak a blokklánccal lenne megoldható. „Két-három éven belül sokkal inkább közhely lesz már a blokkláncok alkalmazása” – hangsúlyozta Czeglédi.