Pénz- és tőkepiac

Kincstárjegybe fektettek a portfóliókezelők

Az első fél évben meglepően sok diszkontkincstárjegyet vásároltak az alapkezelők, az államkötvényeket viszont eladták. Az ingatlanalapok mennek, a kötvényalapok nem – ez állhat a háttérben.

Csaknem 185 milliárd forinttal gyarapodott fél év alatt a hazai befektetési alapok vagyona, így rekordösszeg, 6497 milliárd forint gyűlt össze bennük június végéig

– derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Az alapkezelők az idén visszafogottan kockáztattak, erre utal, hogy a legnagyobb mértékben a diszkontkincstárjegyek (dkj) mennyisége nőtt a portfóliókban. Az év elején 363 milliárd forintnyi kincstárjegy volt az alapokban, a fél év végére ez a volumen 538 milliárd forintra ugrott, ami négyéves rekord. A háttérben több tényező is állhat. Az egyik az, hogy a részvénypiacok hektikus mozgása miatt az alapkezelők óvatosabbakká váltak, és a biztonságosabb eszközök felé fordultak. Emellett a kínálat is nőtt. Míg az év végén alig 1000 milliárd forintnyi dkj volt forgalomban, május végén már az 1540 milliárd forintot is meghaladta a volumen.

Forrás: MTVA / Róka László

A hozamok is emelkedtek, az év eleji nullás kamat után most már néhány tized százalékpontot fizet az állam a dkj-k birtokosainak. Emellett az ingatlanalapoknak is szükségük van diszkontkincstárjegyekre.

Fél év alatt csaknem 180 milliárd forintnyi friss tőkét gyűjtöttek ezek a konstrukciók a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) adatai szerint, a legnagyobb alapok vagyonának negyede-fele pedig állampapírokban van. Míg a dkj-k mennyisége nagyot ugrott a portfóliókon belül, a hosszú állampapíroké körülbelül 40 milliárd forinttal 827 milliárdra csökkent.

A nem az állam által kibocsátott hitelpapírok volumene is bő 25 milliárd forinttal 294 milliárd forintra zsugorodott a portfóliókban. Ez nem meglepő, hiszen a kötvényalapokból rengeteg pénz távozott az idén, a BAMOSZ adatai szerint fél év alatt több mint 120 milliárd forintnyi.

A hazai részvények mennyisége nem sokat változott a befektetési alapokban az év eleje óta: 130,5 milliárd forintról 135 milliárdra nőtt. A BUX index sokat esett az első hat hónapban, az alapkezelők is inkább buktak, mint nyertek a papírokon, a jegybank adatai szerint azonban májusban már intenzív vásárlásba kezdtek. Júniusban is folytatódhatott ez a tendencia, a Duna House például a hónap végén jelentette be, hogy az Aegon Alapkezelő növelte benne a részesedését. A hetedik hónapban szintén növelhették az alapkezelők a tőzsdei részvényeik számát, az OTP Alapkezelő és az OTP Ingatlan Alapkezelő például Opus- és Konzum-papírokat vásárolt.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható

Magyar Nemzeti Bank (MNB) Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége alapkezelő
Kapcsolódó cikkek