Az elmúlt évek legsikeresebb banki innovációjának címére pályázó megoldások között előkelő helyet foglalhat el a pénzpontos (ATM-es) készpénzfelvétel. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a megoldás előretörése rohamos:
az év első negyedévében már csaknem 890 ezer tranzakció történt, miközben egy éve még csak 408,5 ezer.
A növekedés a hálózat bővülésének köszönhető, ma már a legtöbb nagybankunk gőzerővel fejleszti a pénzpontos készpénzfelvételt.
Ennek oka egyértelműen az, hogy az automatákon keresztüli pénzfelvétel valóban csökkenti a bankfiókok leterheltségét.
A jegybank adatai szerint 2014 első negyedévében 7,43 millió készpénzbefizetés történt a bankfióki pénztárakban, és mindössze 211 ezer bankkártyás pénzbefizetés. Szinte a borítékos pénzbefizetés volt egyeduralkodó, amikor a befizetett összeget másnap, manuális módon írták jóvá az ügyfél számláján, míg most a modern pénzpontokba befizetett összeg azonnal jóváíródik a számlán. (A bankfióki befizetési csúcs 2012 második negyedévében volt, akkor 9,6 millió ilyen ügylet zajlott.)
Az elmúlt négy évben csaknem egymillióval csökkent a banki befizetések száma, az idei első negyedévben regisztrált 6,48 millió pénztári befizetéssel szemben áll ugyanakkor a már említett 889 ezer pénzpontos befizetés.
Vagyis az emberek a számlákra történő készpénzbefizetési tranzakciók több mint 12 százalékát már elektronikusan, bankfióki dolgozó közreműködése nélkül hajtják végre.
Értékben szerényebb a befizetések részaránya: az év első három hónapjában 152,1 milliárd forint vándorolt a készpénzkiadó automatákba pénzbefizetés címén, ez idő alatt a banki pénztárakba 3291 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek. A befizetések értékére ugyanakkor nagy hatást tett az egyszerűsítés: négy éve egy negyedév alatt mindössze 19,53 milliárd forintot fizettek be a kártyabirtokosok, míg most majdnem nyolcszor annyit. Ugyanakkor az első negyedévben a készülékekbe befizetett pénz a pénzpontokból kivett 1747,6 milliárd forintnak már a 8,7 százalékát tette ki, míg négy éve csak az 1,4 százalékát. Ráadásul a borítékos rendszer nem tette lehetővé a befizetett összeg ismételt felhasználását/kiadását, ma egyes, modernebb készülékek erre is alkalmasak.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
