Pénz- és tőkepiac

Van, ahol már nő a kamat

Számos lakossági hitelterméknél elérték az eddigi mélypontot a kamatok, s elindult a lassú drágulás az utóbbi hónapokban. Az erős verseny miatt azonban nem kell trendfordulóra számítani a kölcsönök árazásánál.

Több hiteltípusnál is felfelé araszoltak a kamatok az elmúlt hónapokban: a lakáshitelek és a fogyasztási kölcsönök egy részénél is enyhe emelkedés látszik

– derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, a júliusi adatokat feldolgozó statisztikáiból. A jegybank adatai szerint a forintalapú lakáshitelek szerződésekben szereplő átlagos, éves kamatlába 4,3 százalékot ért el júliusban, ami 37 bázisponttal magasabb a de­cemberinél, s minimális mértékben ugyan, de meghaladja az egy évvel korábbit is.

Az MNB által kimutatott átlagkamat emelkedése egyértelműen a változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatperiódusú hitelek árainak lassú növekedésével hozható összefüggésbe. Ezeknél ugyanis decembertől júliusig 24 bázisponttal, 3,16 százalékra emelkedett a kimutatott átlagkamat. Szintén emelkedett az átlagos, szerződésekben szereplő ráta a leghosszabb, tíz évet meghaladó kamatfixálású lakáshiteleknél:

a 2017 végi 4,91 százalékról 5,07 százalékra. Trendszerű árnövekedésről persze még korai beszélni az utóbbiaknál, hisz éves alapon összehasonlítva 26 bázispontos csökkenés látszik az átlagos kamatokban.

Forrás: MW

A most legnépszerűbb, egy évnél hosszabb, de legfeljebb tízéves kamatperiódus mellett kínált lakáshiteleknél viszont változatlanul csökkennek a kamatok a jegybanki számsorok tanúsága szerint. Az egy és öt év között fix kamatozású kölcsönöknél 5 bázisponttal 4 százalékra esett az átlagos ráta 2018 első hét hónapjában, az öt és tíz év közötti kamatperiódusoknál pedig 27 bázisponttal 4,98 százalékra. (Más kérdés, hogy az utolsó egy-két hónapban már ezeknél is minimális emelkedést mutatott ki az átlagértéknél az MNB.)

Ám a fogyasztási hiteleknél meglehetősen vegyesen alakul a kép, ami az árakat illeti. A messze legkeresettebbnek számító személyi kölcsönöknél még tart az egyértelműen csökkenő trend: júliusban 14,12 százalékot ért el a szerződésekben szereplő, éves átlagos ráta, szemben az év végi 14,23 és az egy évvel korábbi 14,99 százalékkal. Számottevően nőttek azonban az elmúlt bő fél évben a kamatok a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél, hisz itt a 2017. decemberi 5,37 után júliusra 5,95 százalékos átlagértéket mutattak ki a jegybank statisztikái.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható

lakossági hitel lakáshitel ingatlan kamat
Kapcsolódó cikkek