A Fundamenta lehetőségként tekint a kialakult helyzetre
Herman Bernadett | Az Országgyűlés tegnapi döntése után is igyekezett optimista maradni Tátrai Bernadett, a Fundamenta elnök-vezérigazgatója, aki a Portfólió Öngondoskodás című konferenciáján úgy fogalmazott: a kormány nem a szektort szántja be, hanem az állami támogatást szünteti meg. Tátrai hangsúlyozta, hogy az új helyzetre új lehetőségként tekint. Azt is elmondta: az állam jól járt a lakástakarékokkal. A piacon ma másfél millió olyan szerződés van, amelyre jár az állami támogatás, ezek segítségével 2-3 millió embernek javulnak az életkörülményei. „Meggyőződésünk, hogy ennél hatékonyabb rendszer nem létezett, 1 forint állami támogatásból 7 forintot generált a szektor” – fogalmazott. Az állami támogatást a lakástakarékok kamatostól adták át a lakosságnak, nem tartottak meg belőle, és a szerződések kifutásáig, azaz a következő években is hozzájárulnak majd a gazdaság növekedéséhez. A szektor évente 60-70 milliárd forint körüli állami támogatást igényel, és ebből évente 110 milliárd forintnyi bevételt generál az államnak áfa és más adó- és járulékbevételek révén. A lakástakarékok ugyanis ellenőrzik a lakáscélú felhasználást, és számlákat kérnek be, vagyis fekete- és szürkemunkákra nem fizetnek.
„Az élet ironikus” – mondta Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese. Az Erstének is van lakás-takarékpénztára, de a törvénymódosítás lényegesen kisebb hatással van rá, mint a Fundamentára, amelynek ez a fő terméke. Harmati szerint a lakás-takarékpénztári támogatás a költségvetésnek harmadannyiba kerül, mint a lakosság készpénztartása. „Nagyon sajnálom, hogy az öngondoskodás egyik eszközét egy törvénymódosítás nehéz helyzetbe hozza. Több mint másfél millió ügyfél van, és 800 milliárd fölötti betétállomány. Aki ismeri az ügyfeleket, tudja, hogy ezek a megtakarítások nem luxusmedencékre mentek el” – hangsúlyozta a bankár.
Azt viszont szinte mindenki elismeri, hogy a rendszernek voltak problémái, az állami támogatás mértéke túlzó volt, és már évekkel ezelőtt megérett volna az átalakításra. A teljes eltörléssel azonban a lakosság megtakarítási motivációja elsorvadhat. Más országokban is támogatja az állam az ilyen jellegű megtakarításokat, ha kisebb mértékben is. Ez a helyzet Csehországban, Ausztriában, de még az angolszász országokban is vannak ösztönzők. A rendszert egyébként más országokban is érték már támadások, legutóbb Romániában, ahol abból kerekedett botrány, hogy nem ellenőrizték a kifizetéseket. Magyarországon azonban ezzel sosem volt gond, itt minden számlát megvizsgáltak, hogy valóban lakáscélra költötték-e el a megtakarítást.
A nyugdíjcélú megtakarítások piacára léphet az állam
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) azt javasolja a kormánynak, hogy az állam lépjen be
a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítások piacára. „Az ÁKK javaslatának célja, hogy fellendítse ezt
a megtakarítási szegmenst. Ezen a téren alulteljesítők vagyunk nemzetközi összevetésben” – mondta Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója. A lakossági forintállampapírok bruttó adósságon belüli részaránya viszont Európában nálunk a legmagasabb, tavaly év végén 25 százalék felett volt. | VG
A Magyar Bankszövetség tegnapi közleményében arra kéri a kormányt, hogy a most megszüntetett lakás-takarékpénztári megtakarítás helyett, szakmai egyeztetés alapján, lehetőség legyen olyan új konstrukció mielőbbi közös kialakítására, amelyben az állami támogatás
a legjobb hatásfokkal működik hosszú távon,
a magyar családok, a gazdaság és az állami költségvetés közös érdekeit szolgálva.
