Háromszereplős a mezőny Prágában

A cseh jegybank (CNB) november elején 1,75 százalékra emelte az eddigi 1,50 százalékról az alapkamatot. Ez az ötödik alapkamat-emelés volt idén Csehországban, 2009-ben volt utoljára ilyen szinten az irányadó ráta. A jegybank optimista a GDP-növekedéssel kapcsolatban: a jövő évben 3,3 százalékos GDP-növekedés várható. Az alapkamat emelését a bérinflációval és a gyengülő koronával magyarázzák. Az infláció már a jegybanki kétszázalékos cél fölött mozog, és a jövő évben és 2020-ban is ezen a szinten maradhat. Ezért várhatóan 2019-ben sem változik a jegybank politikája, újabb kamatemelések jöhetnek. A jegybank erősödő koronára számít, a jelenlegi 26-os után jövőre a 24,7-es, 2020-ban pedig a 24,2-es szint körül mozoghat a kurzus az euró ellenében. Elemzői várakozás szerint a kamatemelések számát a korona erősödése határozhatja meg, ha továbbra is gyenge marad a cseh deviza, akár három újabb kamatemelést is végrehajthat a CNB.

Sokat változott tehát a világ, amióta a jegybank eltörölte az árfolyamküszöböt 2017 áprilisában. Akkor jelentős, erősödést váró spekulációs hullám indult meg, és a kurzus érintette is a 20-as szintet a dollár ellenében. Azóta azonban mintegy háromkoronás gyengülést láthattunk az emelkedő alapkamat ellenére. Ezt a tendenciát a jegybank a kockázatkerülőbb nemzetközi környezettel magyarázza, és kihasználja arra, hogy az éledező inflációt az általa kívánt sávban tartsa.

Magas GDP-növekedés, kordában tartott infláció, hamarosan befejeződő szignifikáns kamatemelési ciklus, erősödési tendenciák a helyi devizában? Elvileg jobbat nem is kívánhatnánk a részvénybefektetések számára, az egyetlen baj a cseh tőzsdével, hogy régiós összehasonlításban alacsony forgalmúnak mondható, és alig tartalmaz olyan likvid papírokat, amelyeket nemzetközi összehasonlításban is értékelni lehetne. Az O2 átalakulásával (a cseh távközlési társaságot december 3-án vezetik ki az MSCI indexből) gyakorlatilag háromszereplőssé vált a mezőny: két bank, a Moneta és a Komercní banka (KB) közül lehet választani, vagy harmadikként ott van a kelet-közép-európai áramszolgáltató, a CEZ.

Ha az értékeltséget nézzük, P/BV (árfolyam/könyv szerinti érték) alapon sem drágák a cseh részvények, a CEZ 1,3-es, a Moneta 1,7-es, a Komercní pedig 1,8-es szorzón forog, tehát a két bank hagyományosan olcsóbb a lengyel pénzintézeteknél, és hozzávetőlegesen a magyar bankokhoz hasonló az értékeltsége. P/E (árfolyam/nyereség) alapon a CEZ lóg ki a sorból 25,4-es értékével, de itt az iparági átlag is sokkal magasabb. A CEZ és a Moneta 9,7-es, illetve 11,7-es P/E-mutatója nem mondható drágának még régiós összehasonlításban sem. A szektorszintű problémák mind a pénzintézeteket, mind az áramtermelő cégeket nyomás alatt tartották az elmúlt időszakban.

Első látásra a Moneta lehet a legjobb választás 2017-ben és 2018-ban rendre 9,8 és 8 koronás osztalékával, amely bőven 10 százalék feletti hozamot biztosított. Ez megtévesztő, hisz ez a tőzsdére lépés után kifizetett, korábban bejelentett extra kifizetés édesítette meg a cseh bank IPO-ját, és a 2018-as év után már csak 5,6 korona osztalékra számít a bank. Ez még mindig vonzó hozam a stagnáló árfolyam mellett, aminek elsősorban az az oka, hogy a Moneta nemrég két jelentős – és a befektetők által kockázatosnak tartott – akvizíciót is bejelentett: megveszi a Home Creditet és az Air Bankot. Nem volt jobb eddig a másik bank, a Société Générale leánya, a Komercní banka teljesítménye sem 2018-ban, pedig a harmadik negyedévben az emelkedő kamatkörnyezet és egy ügyfél hedge pozíciójának köszönhetően kiváló eredményeket mutatott fel. Míg a Moneta 70 százalékos kifizetési rátát követ, addig a KB a profitjának 65 százalékát kívánja a részvényeseinek visszaadni a 2018-as év után, érdemes tehát az osztalék alakulását is figyelni a 2017-re kifizetett 47 korona után.

A triumvirátus legjobb teljesítményét idén a CEZ nyújtotta, s már nem is lepődünk meg a 6 százalékos osztalékhozamon a tavalyi év után. A csökkenő áramárak és az átalakuló energiapiac mellett nagy kihívás a gazdálkodás a térség energiacégeinek, s ez alól az elmúlt években a CEZ sem volt kivétel. A CEZ rövid távon a három részvény közül a legkockázatosabb lehet: a cseh állam atomerőmű-építési koncepciójának része, hogy a vállalatot kettéválasztanák, és részben állami tulajdonúvá válna. Egy ilyen split vagy annak meghiúsulása inkább csak a professzionális befektetők számára jó terep, érdemes ezért inkább a másik két részvény felé kacsingatni. A két cseh bank unalmasnak tűnik, a kamatemelési sorozat, az erősödő korona és az osztalék azonban felkeltheti az érett részvénypiacokon értékre vadászók figyelmét.