Társaságunk nagy fantáziát lát a blokklánc-technológiákban, de természetesen nem a kriptovalutákban vagyunk érdekeltek – mondta a Világgazdaságnak Kósa Gábor, az OTT-One főrészvényesének (iSRV Zrt.) tulajdonosa, egyben a high-tech biztonságtechnikai üzletág vezetője, hozzátéve: különösen izgalmas alkalmazási terület most az e-jegyrendszerek fejlesztése. Annál is inkább, mert a jelenleg alkalmazott technológiákra – különösen a már architekturálisan is hibás logikával tervezett rendszerekre – jellemző, hogy sérül a gazdaságosság, a sebesség vagy a biztonság követelménye, így egyes projekteknél már a kezdetektől kódolva lehet a kudarc. Ezzel szemben az OTT-One Nyrt. által fejlesztett blokklánc-keretrendszer több problémára is képes jó választ adni, így alkalmassá válhat például egy közlekedési e-jegyrendszerben való alkalmazásra is.
Kósa hangsúlyozta, hogy az OTT-One által fejlesztett blokklánc-technológia gyorsabb megoldást és nagyobb biztonságot nyújt, ráadásul észszerűbb költségek mellett. A cég nem egy külföldi licencet adaptált a hazai viszonyokra, hanem saját keretrendszer fejlesztésébe fogott azzal a reménnyel, hogy egy élenjáró technológia kidolgozásával egyúttal exportképes termékre is szert tesz. A biztonságot a kriptográfiai technológia is szavatolja, amelyet a társaság például a kolumbiai hadseregnek szállított termékeiben is alkalmazott. A alkalmazásának jelentősége többek között abban rejlik, hogy anélkül lehet kizárni az e-jegyek hamisítását, hogy a végpontokra, vagyis a jegyellenőrző helyekre költséges megoldásokat telepítenének, helyettük a cég gazdaságos, alacsony fogyasztású, digitális aláírással ellátott céleszközök, hardverek alkalmazását javasolja.
Elkészült a háttérrendszer – folytatta az üzletágvezető –, amely hasonlattal élve olyan, mintha lenne egy jól működő, olcsón előállítható, keveset fogyasztó és könnyen karbantartható motor, amelyet aztán be lehet építeni az „autókba”, jelen esetben jegykiadó és ellenőrző automaták hálózatába, vagy épp a fizetési tranzakciókat kiszolgáló rendszerekbe. A rendszer egy átlagos ipari számítógépen már most 200 ezer tranzakciót tud menedzselni másodpercenként, ez a teljesítmény elegendő a tesztüzem megkezdéséhez. Jelenleg Dél-Amerikában folyik a termék piackutatása, itthon pedig, ha lehetőséget kapnak rá, akkor egy vidéki város tömegközlekedésében próbálnák ki éles körülmények között.
További részletek a Világgazdaság pénteki számában
