A végletes mozgásokat a brit gyógyszergyártó bejelentése váltotta ki, amely szerint a GSK súlyos 5,1 milliárd dollárért veszi meg a többek között a svájci Roche érdeklődését is felkeltő Tesarót. Az amerikai cég remek üzletet kötött, hiszen a vételár részvényenként 75 dollárra rúg, ami 110 százalékos prémiumot tartalmaz az utóbbi harminc nap átlagárához képest. A Tesaro megszerzése ugyanakkor alaposan megnyirbálja a GSK profitját. A vállalat közölte, hogy a vételár kifizetése miatt a tisztított nyeresége két éven keresztül 5-9 százalékkal csökken, s az akvizíció csupán 2022-től fordul termőre.
A befektetők viszont továbbra is 80 pennys osztalékkal számolhatnak 2018-ra.
A felvásárlás illeszkedik a brit multi 2017-ben kinevezett új vezérigazgatója által meghirdetett stratégiába. Emma Walmsley gyógyszerportfóliót akar felépíteni, mivel a GSK az új medicinák kifejlesztése terén az utóbbi időben eléggé lemaradt a versenytársak mögött. Ehhez a Roche egyik leányvállalatától csábított át üzletfejlesztési vezetőt. A Tesaro főterméke egyébként a piacra már bevezetett Zejula, amely a sokat ígérő PARP-gátlók – PARP: poli(ADP-ribóz) polimeráz – közé tartozik, és a petefészekrák gyógyítására fejlesztették ki.
A PARP-gátlók blokkolják a sérült DNS-eket helyreállító enzimeket, ezzel segítve a rákos sejtek megsemmisítését. A GSK-nak még lesz dolga a készítménnyel, hiszen több konkurens termék is megelőzi a piacon.
A Tesaróról lemaradó Roche-t újabb csapás érte a napokban, hiszen az amerikai élelmiszer-biztonsági és gyógyszerfelügyelet (FDA) engedélyezte, hogy a non-hodgkin limfóma gyógyítására kifejlesztett Rituxan nevű gyógyszerének biohasonló vetélytársát bevezessék a piacra. Az évi 7 milliárd dolláros forgalmat generáló orvosságot a dél-koreai Celltrion másolta le Truxima néven. (Biohasonlónak azokat a készítményeket nevezzük, amelyeket a biológiai gyógyszerek szabadalmi idejének lejárta után azonos hatóanyaggal más cégek állítanak elő.) Ez volt a 15. biohasonló gyógyszer, amelyet az FDA engedélyezett, ily módon bátorítva az olcsóbb termékek fejlesztését.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
