Gyengébb forintárfolyamra készülhetünk

A forintpiac idei legfontosabb eseménye az volt, hogy

a hazai deviza kilépett az euróval szemben évek óta megszokott, 310-es keresztárfolyam környéki sávjából, és 330-as jegyzés fölött új történelmi mélypontot ért el.

A tavaszi–nyári, intenzív forintgyengülést elsősorban globális folyamatok okozták: főleg a török és argentin devizaválság, a globális növekedési aggodalmak, a fejlett országokban véget érő likviditásbővülés és az emelkedő dollárkamat. A hazai tényezők közül is több hatott a gyengülés irányába, elsősorban a folyó fizetési mérleg csökkenő többlete, valamint az emelkedő infláció melletti változatlan kamatkilátások.

A szigorodó monetáris trend közepette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egész évben kitartott az ultralaza politika mellett. A monetáris széttartás bizonytalanságot szült a piaci szereplőkben azzal kapcsolatban, hogy mennyire fenntartható a hazai irány. A jegybank régóta gyengébb forintot szeretett volna, a piac pedig erősebbet – foglalta össze Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának igazgatója. A nyári gyengülési hullám közben a jegybank végig azt kommunikálta, hogy nem foglalkozik a tőkekiáramlással, de piaci pletykák szerint a devizapiacra lépve támaszt adott a jegyzésnek. Nyár végére azonban rekordnagyságú külföldi shortpocízió épült ki a forint ellen a devizapiacon, így a jegybanknak is lépnie kellett. Az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter úgy fogalmazott: „Az MNB azóta képes volt némileg nyugtatni a piacokat: bár érdemi változást nem hajtott végre a monetáris politikában, azonban 2019-től kivezet néhány programot, ami elegendőnek bizonyult a piacok számára, hogy megálljon a forint zuhanása.”

Az elemzők többsége szerint a forint jövőre sem fog visszatérni a megszokott sávba, sőt vélhetően további enyhe gyengülésre lehet felkészülni.

Ennek fő oka, hogy a külső környezet valószínűleg nem javul jövőre sem, így tovább romolhatnak a külső egyensúlyi mutatók. Az MNB az Európai Központi Bankkal (EKB) és a Feddel ellentétben nem siet a monetáris szigorítással: a hazai inflációs nyomás továbbra is alacsony marad jövőre, a jegybank előrejelzése szerint az árindex 3,1 százalék lehet. „A monetáris politika normalizációja elindulhat jövőre, de ez egy lassú és fokozatos folyamat lesz, és a reálkamatok továbbra is negatívak maradnak” – közölte érdeklődésünkre Nyeste Orsolya, az Erste Bank makroelemzője. Hozzátette: az alacsony kamatok és a romló fizetési mérleg alapján nem tartja valószínűnek, hogy

lesz tér érdemi és tartós forintfelértékelődésre, s továbbra is az euróval szembeni 320–330-as sávba várja a forintot.

A következő év egyik fő kérdése, hogy miként alakul az EKB kamatpolitikája, a másik pedig, hogy a Fed szigorítása kivált-e ismét egy feltörekvő piaci tőkekivonást. Mivel valószínűtlen, hogy az EKB kamatot emelne az első fél évben, ezért feltehetően az MNB is csak a harmadik-negyedik negyedévben kezdi el a szigorítást. A Fed csökkentette kamatemelési előrejelzését, a korábban becsült hárommal szemben már csak két emelést tartanak valószínűnek, így a tengerentúli trend sem zavarja meg az MNB terveit.

További részletek a Világgazdaság pénteki számában