Mindent vittek a személyi kölcsönök
Jelentősen gyorsult tavaly a növekedés a fogyasztási hitelek hazai piacán: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2018-ban 649,3 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek – a folyószámlahitelek nélkül – a lakossági ügyfelek és az önálló vállalkozók, ami 46,6 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz viszonyítva, miközben 2017-ben még 30,1 százalékos bővülést regisztráltak.
A látványos – és a lakáshitelpiacinál is jóval erősebb – növekedés gyakorlatilag egyetlen termékcsoportnak, a személyi kölcsönöknek köszönhető. Ezekből az MNB adatai szerint 451,4 milliárd forintnyi fogyott tavaly, 47,7 százalékkal több, mint 2017-ben: ekkora volumenre még a pénzügyi válságot megelőző, devizahiteles időszakban sem akadt példa.
A jóval az átlagon felüli növekedésnek köszönhetően a személyi hitelek részesedése tovább emelkedett tavaly az új fogyasztásihitel-kihelyezéseken belül: a folyószámlahitelek figyelembevétele nélkül részesedésük már elérte a 69,5 százalékot, 2017-ben még 69, 2014-ben pedig 57,8 százalékos volt ez az arány.
A többi hiteltípusnál viszont már jóval vegyesebben alakult a kép az új kihelyezéseknél. A szabad felhasználású jelzáloghiteleket változatlanul kevesen keresik, a jegybanki statisztikák szerint 66,3 milliárd forintnyi ilyen új szerződést kötöttek a pénzintézetek az ügyfelekkel, ami 13,3 százalékos növekedés.
Jól látható, hogy az ügyfelek azokra a célokra, amelyekre a válság előtt még szabad felhasználású jelzáloghitelt vettek fel, ma személyi kölcsönt igényelnek. Tehetik, mert a banki versenyben már rendkívül kedvezményes kamatajánlatokkal találkozhatnak, és a felvehető hitelösszeg is folyamatosan emelkedik. A személyi kölcsön miatti eladósodás is kedvezőbb, hiszen a család legnagyobb vagyontárgya, a lakás közvetlenül nincs veszélyben. A pénzintézetek állítása szerint a nagyobb kockázatot ellensúlyozza a személyi hitelek és a szabad felhasználású jelzáloghitelek közötti kamatkülönbözet.
Áruvásárlási és egyéb hitelekre ugyan több mint kétszer annyi szerződést kötöttek az ügyfelek, mint egy évvel korábban, ám a volumen így is alig több mint 73 milliárd forintot ért el.
A folyószámlahitelekért szintén nem kapkodtak tavaly a háztartások: 3661,2 milliárd forintnyi hitelkeretet vettek igénybe, ami 3,7 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a kamatozó hitelkártya-követeléseknél, ha minimális mértékben (bő két százalékkal) is, de nőtt az igénybe vett mennyiség, és meghaladta az 1540 milliárd forintot.
A személyi kölcsönök dominanciája az állományi adatokon is tükröződik. Ezekből december végén már 689,6 milliárd forintnyit tartott nyilván a háztartásoknál az MNB, ami amellett, hogy óriási, 37,4 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest, egyben történelmi rekord is. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél viszont újabb, csaknem 13 százalékkal apadt 2018-ban a kimutatott állomány, így már az 1030 milliárd forintot sem érte el. A folyószámlahitelek kimutatott mennyisége pedig lassan olvad, illetve stagnál, decemberben 367,2 milliárd forintot tett ki, 1,3 százalékkal kevesebbet a bázisidőszakinál.
A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható
