Eddig megugrották a közzétételi elvárásokat a hazai pénzintézetek
Amit most láthatunk a bankokról
A máig érződő pénzügyi válság miatt különösen hangsúlyos a bankrendszerbe vetett bizalom helyreállítása és a kockázatok időben történő felismerése. A megfelelő átláthatóság, a – versenysemlegesség és az adatvédelem elvét is figyelembe vevő, a kockázatokat és azok kezelését megvilágító – nyilvánosságra hozatali előírások alkalmazása erősíti a banki ügyfelek, a hitelintézeti értékpapírokba befektetők és más érdekelt piaci szereplők tájékozottságát, bizalmát, illetve segíti a megalapozottabb döntéshozatalt.
Az európai uniós (EU) szintű nyilvánosságra hozatali alapkövetelmények nagy részét a CRR (575/2013/EU-rendelet) tartalmazza. A CRR hatályos változatának alapját a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (bázeli bizottság) által kiadott Bázel II. keretegyezmény 3. pilléréhez (piaci fegyelem) kapcsolódó sztenderdek képezik, amelyeket a bázeli bizottság időközben három szakaszban felülvizsgált, illetve továbbfejlesztett, már a Bázel III. keret részeként.
A bázeli nyilvánosságra hozatali normákban bekövetkezett változtatások alapján az intézményi közzétételre vonatkozó EU-szabályrendszert is szükséges átdolgozni, beépítve a bankrendszer kockázatainak nagyobb átláthatóságát és így a pénzügyi stabilitás erősítését szolgáló új elemeket. Ehhez a CRR vonatkozó részének, illetve az ehhez kapcsolódó részletszabályoknak a módosítása szükséges, ami a CRDIV (2013/36/EU-irányelv)/CRR szabályozási csomag átfogó felülvizsgálatának részeként folyamatban van.
Mivel azonban az ezzel kapcsolatos egyeztetések hosszabb időt vesznek igénybe, az Európai Bankhatóság (EBH) a CRR előírásain alapuló részletes iránymutatást adott ki 2016 decemberében. Ezzel elősegítette, hogy a nemzetközi szintű összehasonlíthatóság legalább részben mielőbb megvalósuljon.
Az EBA ezen iránymutatását – a likviditásfedezeti mutatóval (LCR) kapcsolatos közzétételre vonatkozó külön iránymutatással egy időben – 2017. december 31-ig kellett az uniós tagállamoknak átültetniük mint nemzeti felügyeleti szabályozó eszközt. Ezt valósította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali feladataival kapcsolatos általános és specifikus elvárásait tartalmazó két, először a 2017. évre vonatkozó éves közzétételre alkalmazandó ajánlásának kiadásával. A jegybank likviditási kockázattal összefüggő nyilvánosságra hozatali ajánlása pedig az EBA LCR vonatkozású közzétételi iránymutatásaira épül.
A 2018-tól alkalmazandó ajánlások nem jelentettek érdemi módosítást a korábbi közzétételi követelményekben, sokkal inkább az információk prezentálásában hoztak változást. Az új normák egyértelműbbek, részletezettebbek, táblák és sablonok szélesebb körű alkalmazására építenek, így megkönnyítik az adatok nemzetközi szintű összehasonlítását.
Szigorúan véve az ajánlások nagy részének címzettjei a rendszerszinten jelentős pénzpiaci intézmények, azonban a közzététel néhány általánosabb, vállalatirányításra vonatkozó része – túlmutatva a bázeli sztenderdeken – a CRR hatálya alá tartozó minden intézményre kiterjed.
A specifikus nyilvánosságra hozatalról szóló MNB-ajánlás és az alapjául szolgáló EBA-iránymutatás a CRR következő témaköreire terjed ki: az alkalmazás körére, kockázatkezelésre, tőkekövetelményekre, hitelezési partnerkockázatra, piaci kockázatra, hitelkockázatra és hitelkockázat-mérséklésre (CRM) vonatkozó közzétételi előírásokra. Bár a felülvizsgált bázeli nyilvánosságra hozatali keretnek része az értékpapírosítás is, az EBA-iránymutatásból ez a téma egyelőre mégis kimaradt, de a későbbiekben várhatóan része lesz a szabályozásnak.
A 2018/10-es EBA-iránymutatás átültetését követően, 2020-tól változni fognak a hitelintézetek nem teljesítő és átstrukturált kitettségeivel, illetve a végrehajtás alá vont eszközökkel kapcsolatos nyilvánosságra hozatal tartalmi és formai elemei is.
Az MNB által végzett vizsgálat szerint a Magyarországon működő bankok kisebb hiányosságokkal, de összességében jól teljesítették tavaly a számukra előírt, részben új nyilvánosságra hozatali követelményeket.
Bázeli fejlemények
A bázeli bizottság, amely csaknem negyvenöt éve dolgozik a hitelintézetek felügyeletének nemzetközi szinten egységes normáin, a pénzügyi válságra adott válaszlépései részeként felülvizsgálta a 3. pilléres nyilvánosságra hozatali követelményeket, és ennek eredményeként 2018. december 11-én publikálta a legújabb, átdolgozott, kiegészített változatot.
A kockázattal súlyozott eszközökre vonatkozó addigi követelmények alapos átvizsgálásának eredményeként kiadott – 2016 végétől hatályos – változatban a bizottság már világosan meghatározta a közzétételi követelmények öt alapelvét: átfogó jelleg, érthetőség, jelentős információk közvetítése, bankok közötti öszszehasonlíthatóság és időbeli konzisztencia.
A közzétételi keret felülvizsgálatának második szakaszában a bázeli bizottság az összes – létező és előrevetített – nyilvánosságra hozatali követelményt egy anyagba foglalta. Ebbe két újabb elem is belekerült: egyrészt egy (a bankok fő prudenciális mutatóit tartalmazó) dashboard közzétételére vonatkozó követelmény, másrészt egy, a prudens értékelés követelményei miatti értékelési korrekciókat végző bankokat érintő, azok számításának részletes bemutatására irányuló elvárás.
Emellett több kiigazítás és kiegészítés is történt a 3. pilléres sztenderdekben a szabályozási változások nyomán, többek között a globálisan rendszerszinten jelentős bankok teljes veszteségviselő képességét (TLAC) és a felülvizsgált piaci kockázati keretet érintően.
A harmadik felülvizsgálati szakaszban a bázeli bizottság 2018 februárjában kiadott egy konzultációs anyagot, majd a beérkezett észrevételek feldolgozása után, tavaly decemberben tette közzé a végleges sztenderdeket. Ezek három fő területen jelentenek újdonságot az eddigiekhez képest.
Először is megtörtént a 3. pilléres követelmények kiigazítása és kiegészítése a Bázel III. kerethez kapcsolódó, 2017 decemberében véglegesített – válság utáni – reformcsomag alapján. Ezek érintették a hitelkockázatra, a működési kockázatra, a tőkeáttételre és a hitelértékelési korrekciókra vonatkozó közzétételi sztenderdeket, valamint a kulcsfontosságú prudenciális mutatókat, a kockázatkezelést és a kockázattal súlyozott eszközöket bemutató táblákat.
Másrészt a felülvizsgált sztenderdek új követelményeket tartalmaznak a megterhelt eszközökkel kapcsolatban. A bázeli bizottság ugyanis úgy véli, hogy az információk felhasználói számára fontos előzetes képet látni arról, hogy a bankok eszközei milyen mértékben maradnak elérhetők a hitelezők számára az előbbiek fizetésképtelensége esetén.
Harmadsorban a tőkefelosztási korlátozásokra vonatkozóan szintén új követelményt fogalmaz meg a módosított keret (bár ennek kötelező előírását a nemzeti felügyeletek diszkrecionális jogkörébe utalja). Eszerint elvárás, hogy a bankok tegyék közzé azt az elsődleges, alapvető tőkemegfelelési arányt, amelynek elérésekor a nemzeti felügyeleti hatóság tőkefelosztási korlátozást szab ki rájuk.
A tőkeáttételi rátától a klímaváltozásig
Így teljessé vált a bázeli közzétételi sztenderdek köre, mégis jelenleg is folyamatban van egy, a témához kapcsolódó konzultáció a tőkeáttételi rátára vonatkozó nyilvánosságra hozatali követelmények további szigorításáról. Ennek oka, hogy az elvárások teljesítésének vizsgálatakor, a referencia-időpontok körül tapasztalható megélénkülő mozgások a pénzpiacok különböző szegmenseiben, illetve a származtatott ügyletek piacain, felébresztették a szabályozási arbitrázs gyanúját.
A bázeli bizottság ezért további intézkedésekkel kívánja elejét venni ennek az úgynevezett window dressing jelenségnek. Ennek lényege, hogy egyes bankok a fent említett időszakokban átmenetileg csökkentik tranzakcióik volumenét bizonyos pénzügyi piacokon, így jobb tőkeáttételi mutatót tudnak felmutatni közzétételi vagy adatszolgáltatási kötelezettségeik teljesítésekor.
A bázeli bizottság a tagjai közé tartozó országoktól és térségektől – az 1. pilléres, azaz a minimum tőkekövetelményekre vonatkozó felülvizsgált sztenderdek implementációs határidejével összhangban – 2022. január 1-jéig várja el a nyilvánosságra hozatali követelmények Bázel III. kerethez kapcsolódó változásainak átültetését. A megterhelt eszközökkel, a tőkefelosztási korlátokkal, valamint a problémás eszközök kezelésével kapcsolatos új közzétételi követelmények tekintetében pedig – a konzultációs periódusban kapott visszajelzések alapján – az eredetileg megadott határidőt egy évvel, 2020 végére tolta ki.
Mindezeken túl a jövőben a közzétételek köre egészen új témakörökkel is bővülhet. A Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) ajánlásainak, illetve a bázeli bizottság további munkájának nyomán az EU hatóságai és intézményei (különösen az Európai Bizottság) is fontos feladatuknak tekintik a klímaváltozás (pénzügyi stabilitást érintő) negatív hatásainak megelőzését. Ez számos más terület mellett nagy valószínűséggel a pénzügyi intézmények közzétételi követelményeire is kihat majd. Az ezzel kapcsolatos fejleményeket az MNB is aktívan nyomon követi.
A szerző a Magyar Nemzeti Bank vezető szabályozási szakértője.
