Román és török cégek a hozamlista élén

A kilenc vezető régiós olajcég részvényesei átlagosan 6,3 százalékos osztalékhozamot érhettek el a tavalyi üzleti év után, ez 0,3 százalékpontos emelkedés az előző évhez képest. A Mol 2018-as eredménye után fizetendő 142,5 forintos osztalék a tegnapi árfolyammal számolva 4,3 százalékos osztalékhozamot jelent, ami minimális, 3 bázispontos emelkedés a 2017-eshez képest, miközben részvényárfolyama az elmúlt évben 17 százalékkal emelkedett.

Idén a legnagyobb, 15,5 százalékos osztalékhozammal a Romgaz dicsekedhet, utána a török Tupras és a szintén román OMV Petrom következik. A Mol, az OMV, a PKN Orlen, a szerb NIS és a szlovén Petrol a 3,5–6 százalékos sávban alkotja a középmezőnyt. A legalacsonyabb 1,2 százalékos hozamot a lengyel Lotos részvényesei kapják.

„Az olajcégeknél befektetői szempontból az osztaléknál fontosabb a szabad pénzáram, a részvényeseknek juttatandó összeg alapvetően az utóbbitól és a beruházási döntésektől függ. A Mol azért is fizet az egy évvel korábbinál 11,8 százalékkal magasabb osztalékot, mert túl sok kedvező befektetési célpont nem látszott a horizonton. Finomítóinak többsége modernizált, komplex olajfeldolgozást tesz lehetővé, ráadásul magas hatékonysággal. Idén viszont a tavalyi 1,29 milliárdról 1,9-2,1 milliárd dollár környékére akarja növelni a tőkebefektetéseket, s emiatt az osztalék növekedési üteme is kisebb lehet” – figyelmeztet Kocsi János, az Amundi Alapkezelő régiós részvényportfólió-menedzsere. Szerinte a régiós olajcégeknél fontos, hogy összegét nézve szinte mindenhol emelkedett az osztalék. A legnagyobb osztalékhozamú Romgaz állami tulajdonú. „Itt pozitív, hogy az állam nem valamilyen adó formájában, hanem osztalékként veszi ki a cég nyereségét. Így a kisrészvényesek is kapnak ebből a pénzből. A magas osztalékhozam itt még két-három évig tartható fenn, ugyanis a cég készpénzállománya 2017-ben még 3 milliárd román lej, mintegy 202 milliárd forint volt, de ez tavaly 1,5 milliárd lejre csökkent. Az olajiparban egyébként a teljes eszközállományra vetített 10–30 százalékos eladósodottság számít optimálisnak” – tette hozzá Kocsi János.

„Valamennyi régiós olajcégnek jó éve volt, a románoknak különösen. Ezt a Romgaz még megfejelte azzal, hogy az eredménytartalék terhére a profit 120 százalékát fizette ki. Egy kormányrendelet szerint egy évben a tartalék legfeljebb 35 százalékát utalhatják ki osztalék címén. A cégtől tavaly decemberben részvényenként 2 lej rendkívüli osztalék kifizetését kérte az állam mint fő tulajdonos. Az idei emelésben vélhetően benne van, hogy el akarnak kerülni egy hasonló helyzetet” – mutatott rá Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője. Hozzátette, hogy az OMV viszonylag magas, 40 százalékos osztalékkifizetési rátája a menedzsment korábbi osztalékemelési ígéretével van összefüggésben. Szerinte a PKN osztalékhozama a következő években csökkenhet, ha megvásárolják a magas eladósodottsági mutatóval rendelkező Lotost.

„A jövőben is fennmaradhat a régióban az integrált vállalatok és a kitermelők közötti osztalékhozam-különbség – tette hozzá Pletser Tamás. – Az előbbiek a 3–5 százalékos sávban, az utóbbiak a 10 százalék körüliben maradhatnak. A jövőben az olajár a jelenlegi szinten stabilizálódhat, a finomítói marzsok csökkenhetnek, de a kiskereskedelem javulhat. Összességében a tavalyinál valamelyest rosszabb év vár a szektorra.”