Homályban a győri telek sorsa

A Rába részvényesei elfogadták a társaság nemzetközi pénzügyi standardok szerint összeállított konszolidált pénzügyi beszámolóját 42,79 milliárd forintos mérlegfőösszeggel és 1,197 milliárd forintos átfogó eredménnyel.

Osztalékról is – az igazgatóság előterjesztése alapján, figyelemmel a felügyelőbizottság véleményére – határozott a közgyűlés. A 2018. évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékból részvényenként 17,80 forint osztalékot fizet a társaság, és a különbözetet eredménytartalékba helyezi. Emlékezhetünk, hogy tavaly 23 forintot, tavalyelőtt pedig 20,18 forintot fizetett részvényenként a társaság. Osztalékra azok a részvényesek jogosultak, akik a 2019. május 21-i fordulónappal elkészítendő tulajdonosi megfeleltetés alapján szerepelnek a társaság részvénykönyvében. Az osztalékfizetés kezdő napja: 2019. május 28.

Nem okozott meglepetést a közgyűlés, az osztalékhatározat is az előterjesztésnek megfelelően alakult, ám az 1,7 százalékos hozam kifejezetten alacsonynak számít – mondta a Világgazdaságnak Nagy-György János, a KBC Equitas junior elemzője. A szakértő továbbra is 1310 forint körüli fair értékkel számol, ami a jelenlegi árazás mellett 8 százalékos felértékelődési potenciált jelent.

A KBC elemzője úgy véli, hogy a bevételek tovább emelkednek: egyrészt itthon a honvédelmi ráfordítások növekedésével lehet számolni, másrészt a legnagyobb exportpiacon, az Európai Unióban még mérsékelt emelkedéssel lehet kalkulálni, és az Egyesült Államokban is megfordult a negatív trend. Ugyanakkor a bevételek növekedésének pozitív hatását jórészt kioltja a költségoldali nyomás, nevezetesen a magasra srófolt acélárak.

A részvény reális értékének becslését nagyban befolyásolja Nagy-György János szerint, hogy a Győr központi részén fekvő, a nagy mérete miatt nehezen eladható ingatlanvagyonnak mekkora értéket tulajdonítanak. A 2017-es beszámoló szerint a telek nagyjából 5,1 milliárd forintot érhetett, de a 2018-as beszámolóban független értékbecslés alapján 5,3 milliárdra tették a valós értékét. A KBC elemzői azonban a lehetséges értékesítés időbeli bizonytalanságai és a nagy méretből adódó illikviditás miatt az ingatlanvagyont csak kétharmados értéken vették figyelembe. Fontos körülmény, hogy a közgyűlésen sem mondtak semmit az ingatlan jövőbeni sorsáról. Továbbá, mivel a Rába a piaci kapitalizációja alapján viszonylag kis cég, illetve a tőzsdei forgalom sem magas, ezért a részvény reális értékének kiszámításához 10 százalékos diszkontot alkalmaztak. Ezt a modellt utoljára tavaly decemberben frissítették, és sem a beszámoló, sem a közgyűlésen történtek nem indokolják a frissítést. A KBC ajánlása a Rábára: tartás.

Rátkai Orsolya, az OTP részvényelemzője április 4-én a BÉT piacfejlesztési programja keretében közzétett értékelésében vételre ajánlotta a Rábát, egyéves horizonton 1403 forintos célárral. A Világgazdaság kérdésére a közgyűlés után azt mondta: továbbra is fenntartja ezt az ajánlást. A részvény árfolyama pénteken szerény forgalomban a csütörtöki záróár alatt néhány forinttal forgott. Az elmúlt egy hónapban 1155 és 1225 forint között ingadozott a kurzus.