A magyar lakosság szegényebb fele a teljes nettó vagyonnak mintegy 9 százalékával rendelkezik – mondta a háztartási vagyonfelmérés eredményeinek bemutatásán Huszár Gábor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértője. A társadalom leggazdagabb tíz százaléka a teljes 56 százalékát birtokolja, a felső 1 százalék részesedése pedig 25,2 százalék a teljes, 108 665 milliárdos lakossági vagyonból.
Lényeges, hogy a legszegényebb tized vagyona mínuszos, vagyis nagyjából egy millió magyarnak 476 milliárd forint tartozása van.
A társadalom polarizációja megfigyelhető: ugyan a társadalom szegényebb felének vagyona nem változott érdemben, sőt, mintegy 0,2 százalékponttal emelkedett, addig a felső 1 százalék részesedése 1,9 százalékponttal nőtt a teljes vagyonból. A felső tíz százalék 53 százalékról 56,4 százalékra növelte a vagyonrészesedését, ez alapján elsősorban a hatodik, hetedik, nyolcadik és kilencedik decilis vagyonának relatív csökkenése figyelhető meg. Nettó értelemben minden decilis növelte a vagyonát 2014 és 2017 között, az egy háztartásra jutó vagyon 18,3 millió forintról 27,1 millió forintra emelkedett.
A háztartások teljes vagyona 2014 és 2017 között 44 százalékkal nőtt, elsősorban az ingatlanvagyon értéke emelkedett a vizsgált időszak alatt.
A vállalatok szerepe egyre nagyobb a jövedelem-termelésben – mondta Simon Béla, az MNB elemzője a nem pénzügyi vállalati szektor kiadvány ismertetésekor. A magyar cégek pénzügyi eszközei jelentősen elmaradnak az európai átlagtól, különösen a kötvénykibocsátásban figyelhető meg lemaradás az uniós átlaghoz képest. Míg a közösségi vállalatok vagyona és árbevétele emelkedik, addig a hozzáadott értékük csökken.
A jegybanki felmérés szerint a legmagasabb bruttó hozzáadott érték az iparban figyelhető meg – 37 százalék – az egyéb kategóriában 10 százalék körüli a mutató, míg a kereskedelemben 14 százalék.
Az 1 milliárd forintnál nagyobb vagyonú cégek aránya mintegy 2 százalék, mégis, az árbevétel 72 százaléka, a munkavállalók fele és az eredmény kétharmada származik ezektől a vállalatoktól. Ennek oka, hogy a nagyobb vállalatok hatékonyabban működnek, mint a kisebb cégek. A tulajdonosi szerkezet vizsgálatából az derült ki, hogy a közösségi tulajdonban lévő vállalatok kevésbé hatékonyan működnek, mivel a nettó árbevételre jutó eszközállomány közel 80 százalékkal magasabb, mint más tulajdonos esetén, és a személyi ráfordítások aránya 18,9 százalékos, míg a magánszektorban ez 9,6 és 11,3 százalék között mozog.
