Repülőrajtot vett az európai jelentési szezon
Európában is megkezdődött a negyedéves gyorsjelentési szezon, amely a jövő héttől pöröghet fel igazán a német és francia vállalati beszámolókkal. Az eredményeket illetően vegyesek a várakozások, emiatt számottevő eltérések adódhatnak az egyes szektorok között. Az elemzőházak többsége abban egyetért, hogy a 2018-as évhez képest az első fél év, különösen az első negyedév gyengébben alakulhat, és az év második felében fordulhat meg a trend.
Eddig a STOXX Europe 600 index több mint húsz tagja tette közzé a beszámolóját. A cégek háromnegyede a vártnál magasabb egy részvényre jutó eredményt publikált, és hasonló arányt mutatott a bevétel alakulása is. A legnagyobb pozitív meglepetést az ASML mutatta, a konszenzushoz képest szinte duplázódott a nyeresége, köszönhetően a DUV litográfiás üzletág vártnál nagyobb nyereségességének. Az érem másik oldalán a svéd ingatlanpiaci vállalat, a Fabege állt. A nyereség 80 százalékkal maradt el a várttól, mivel az ingatlanportfóliók értékelésekor keletkezett nem realizált nyereség a felére esett vissza.
Az európai szektorok első negyedéves teljesítménye széles skálán szóródhat a konszenzus szerint. A legnagyobb profitnövekedést a tartós fogyasztási cikkek gyártói, az ipari és technológiai vállalatok érhették el. Főként az ipari cégeknél torzítja a képet a felfokozott M&A-tevékenység, azaz a felvásárlások és a létrejövő szinergiák hatásai. Ez utóbbinak tudható be az is, hogy a romló makrokörnyezet ellenére az ipari vállalatok bevétele nemhogy csökkent volna, de még emelkedett is éves alapon. A szektor bevételét támogathatta továbbá az Airbus és a Safran.
A legnagyobb visszaesést az alapanyaggyártók szenvedhették el, a nyereségük csaknem 30 százalékkal csökkenhetett. Ez azonban félrevezető, hiszen a bányacégek, mint a Rio Tinto vagy az Anglo American, csak félévente jelentenek, így a negyedéves teljesítményhez nem járulnak hozzá. A közműcégek és a bankok is gyengébben teljesíthettek, az előbbinél a csökkenő villamosáram-árak, az utóbbinál a szűkülő kamatmarzs, a magasabb céltartalékképzés, valamint a jogi kiadások hathattak negatívan. A távközlési szektor felpezsdülése még várat magára, így az árverseny okozta nyomás az eredményvárakozásokat nagymértékben rontotta.
Általánosságban elmondható, hogy a romló makrokörnyezet, valamint a kínai–amerikai kereskedelmi háború negatívan hatott az európai vállalatok teljesítményére, különös tekintettel az exportorientált cégekére. Mindezek ellenére a STOXX Europe 600 index több mint 12 százalékot emelkedett az első negyedévben, többek között a rendkívül kedvező és egyébként többéves mélypontra visszaeső értékeltségi szintek miatt. Ez a befektetők profitvárakozását is feljebb nyomja, amely a fentiek alapján nem feltétlen fog teljesülni. A tavaly év végi állapothoz képest a profitkilátások erősen romlottak, ugyanakkor a részvényárak nagyot ugrottak, ennek eredőjeként az értékeltségi szintek duplázódtak. Ez az anomália nem tartható fenn hosszabb távon, így akár egy nagyobb korrekcióra is sor kerülhet. Nem beszélve arról, hogy az elmúlt negyedévben hároméves csúcsra ugrott azon vállalatok száma, amelyek pesszimisták a jövővel kapcsolatban.
A részvénypiac lendületére részben magyarázat az üzleti ciklikusság. A késői növekedési fázisban jellemzően a részvények teljesítenek felül, annak ellenére, hogy a vállalati profitok romlanak, és a növekedési potenciál is beszűkül. A Fidelity számítása szerint a legtöbb nyugat-európai ország, élen a britekkel, az Egyesült Államok előtt jár a kései növekedési szakaszban. Üde kivétel Spanyolország, amely a növekedési pálya elején áll.
