Újabb pletyka tartja lázban a 4iG és a Magyar Telekom befektetőit

Kitart a felvásárlási pletyka a Magyar Telekommal kapcsolatban, ezúttal azonban arról terjednek a hírek a piacon, hogy a távközlési társaság leányáért, a T-Systemsért jelentkezett be egy hazai kérő, aki vélhetően a 4iG lehet. A Világgazdaság megkereste az érintett társaságokat, a Magyar Telekom megismételte, amit Rékasi Tibor vezérigazgató a lapunkban hétfőn megjelent interjúban mondott, hogy nem kommentálnak piaci pletykákat.

A 4iG-től is hasonló válasz érkezett, mint fogalmaztak: a társaság a tőkepiaci szabályozásnak megfelelően, rendszeres és teljes körű tájékoztatást biztosít a befektetői számára. A Világgazdaság kérdései kivétel nélkül a szabályozott tájékoztatás körébe tartoznak. „A hatályos jogszabályok értelmében a 4iG Nyrt. menedzsmentje nem kommentálhat piaci pletykákat.”

A piacon azonban sokan tényként kezelik, hogy a megállapodás már létre is jött. A T-Systems illene a 4iG portfóliójába, ráadásul nem titok, hogy az utóbbi társaság ambiciózus terjeszkedést tervez a távközlési piacon. Más kérdés, hogy a 4iG méretéből adódóan önerőből fel tudná-e vásárolni a Telekom-leányt. A pletykákat az is táplálja, hogy a T-Systems vezérigazgató-helyettese 2017 novemberében az a Bódi Gábor lett, aki korábban több fontos állami vagy államhoz köthető cégnél volt vezető tisztségben, miközben a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, majd a Miniszterelnökség infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkára is volt. Azt még tavaly is hallani lehetett politikusi körökből, hogy az állam nem mondott le egy nemzeti mobilszolgáltató felállításáról, ezt pedig legegyszerűbben akvizícióval lehetne megvalósítani. Így került a képbe a Telenor, a Vodafone és a Telekom is. Egy ideig még arra is gondoltak, hogy az Opus-Konzum csoportnak a Nordtelekom lesz az újabb akvizíciós célpontja, és végül ezen a tőzsdei cégen keresztül kel életre a magyar szolgáltató. Tavaly tavasszal, amikor a Telenort felvásárolta a cseh érdekeltségű PPF csoport, a piacon mindenki a háttérszálakat kereste Mészáros Lőrinc és a csehek között, és meg voltak győződve arról, hogy a cég előbb-utóbb a magyar üzletember érdekeltségébe kerül. A figyelem azonban lassan a 4iG informatikai cégre terelődött. Azt is pozitív hírként értékelte a piac, hogy idén március 18-tól Jászai Gellért, a Konzum elnök-vezérigazgatója, az Opus igazgatótanácsának tagja vette át a társaság vezérigazgatói tisztségét. Jászai korábban nem egyszer nyilatkozott arról, hogy a cégcsoport elsődleges célja stratégiai pozíciók kiépítése az informatikai-telekommunikációs szektorban. Mindezt segítette, hogy közbeszerzési eljárásokban több kormányzati megbízást nyert el a cég közvetve vagy közvetlenül. Az árfolyam – jelentős forgalomban és néha rendkívüli volatilitás mellett – töretlenül emelkedik, kedden délután 4305 forinton forogtak a papírok, ami azt jelenti, hogy az idén több mint 172 százalékkal drágultak a részvények, az éves mérleg 1743 százalékos pluszt mutat.

A 4iG tavaly 102,8 millió forint adózás utáni nyereséget termelt az előző évi 452 millió forint veszteség után. EBITDA-soron 842 millió forintot jelentett a cég, ami több mint háromszorosa a 2017-ben elértnek. A társaság tőzsdei kapitalizációja a tegnapi 4310 forintos árfolyamon 84,3 milliárd forint.

A Telekom árfolyama hosszú ideig állandó nyomás alatt volt a szűkös osztalék miatt, majd a tavaly év végén 400 forint környékén álló kurzus kilőtt arra a hírre, hogy valaki kivásárolni készül a magyar társaságot a német anyavállalattól, a Deutsche Telekomtól. A pletyka azóta is kitart, hiszen az árfolyam 460 és 470 forint környékén stabilizálódott úgy, hogy az osztalékpolitikában nem történt érdemi változás.

A T-Systems a Magyar Telekom könyveiben 42 milliárd forintos értéken szerepelt 2018 végén, egy évvel korábban pedig még 32,5 milliárdot ért a cég. A befektetők egy része most arra spekulál, hogy ha tényleg megvalósul a tranzakció, a Telekom a befolyt összeget szétosztja a részvényesek között. Könnyen lehet azonban, hogy a forrást ismét az adósságráta csökkentésére fordítaná a cég, ebben az esetben a Deutsche Telekomhoz vándorolna a pénz.

Nem biztos, hogy teljesen jogszerű a két érintett társaság kommunikációja – mondta lapunknak Dióslaki Gábor (képünkön), a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. A tőkepiaci törvény egyértelműen kitér a piaci pletykákra is, noha nem ilyen néven említi őket. Minden, az árfolyamot befolyásoló tényezőt nyilvánosságra kell hozni, ahogy azt is kötelessége cáfolni egy társaságnak, ha a pletykának semmi valóságalapja nincs. Dióslaki szerint a törvény kimondja: egy tőzsdei társaság nem engedheti meg, hogy valótlan információk keringjenek a piacon. Példa erre az a korábbi hír, amely szerint a Magyar Telekomot készül kivásárolni valaki a német anyavállalattól. A Világgazdaság megkeresésére a Deutsche Telekom akkor is mindössze annyit mondott, hogy nem kommentálják a piaci pletykákat. | T.-B. L.