Érik a zűrzavar: a kormány elvenné több hatóság rendeletalkotási jogát – az energiahivatalét is
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNagy súlyú módosító javaslatot fogalmazott meg az Alaptörvény tervezett megváltoztatásához Kaderják Péter, a Magyar Energiahivatal (MEH) korábbi főigazgatója. A szervezet neve jelenleg Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Az új Alaptörvény ugyanis nem tenné lehetővé, hogy az önálló szabályozó szervezetek jogszabályokat alkossanak.
Ilyen jogköre van jelenleg az említett
- MEKH elnökének,
- továbbá a jelentős átalakulás előtt álló Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének,,
- a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének
- a Közbeszerzési Hatóság elnökének is,
- az Országos Atomenergia-hivatal elnökének.
Kurtább lett a rendeletalkotók listája
Kaderják Péter arra mutatott rá, hogy az Alaptörvény T) cikk (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Jogszabály
- a törvény,
- a kormányrendelet,
- a miniszterelnöki rendelet,
- a miniszteri rendelet,
- a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete
- és az önkormányzati rendelet.
Ez azt jelenti, hogy a hatályos alaptörvény T) cikk (2) bekezdéséből kikerül az „önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete”, azaz a módosítás elfogadásával megszűnik az önálló szabályozó szervezetek (köztük a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal - MEKH) rendeletalkotási joga.
„Megítélésem szerint ez a módosítás súlyosan csorbítja az önálló szabályozó szervezetek ágazati uniós jogban is megkövetelt függetlenségét, döntési autonómiáját és működési hatékonyságát, azaz mindazt, amiért ezeket a szervezeteket kritikus fontosságú szektorok és tevékenységek felügyeletére létrehozták, és erősíti a közvetlen politikai irányítás kockázatát ezen intézmények működése felett" – írja Kaderják Péter.
Szakítanánk az uniós mintával – a MEKH kiemelt áldozat lenne
Mint a továbbiakban kifejti: az önálló szabályozó szerv funkciója ugyanis az, hogy – hasonlóan a Nemzeti Bankhoz – a gazdaság kritikus fontosságú alapinfrastruktúráját nyújtó, illetve nagy magán beruházási igényű szektorokban a rövid távú politikai érdekek, valamint a fogyasztók és az iparági befektetők hosszabb távú érdekei között egyensúlyt teremtsen azért, hogy a szektorban a szükséges befektetések megvalósuljanak és a fogyasztók is megfelelő áron jussanak szolgáltatáshoz. Nem véletlen, hogy az Európai Unió is kiemelt jogi garanciákat biztosít a tagállami energia szabályozó hatóságoknak, illetve uniós szinten is független intézmény (ACER) segítségével szabályozza a szektort. Kaderják Péter meggyőződése, hogy az 1994-ben alapított, 32 éves múltú, egyre erősebb függetlenségi garanciákkal felruházott energiahivatal létének és működésének köszönhető, hogy hazánkban az energetikai alapinfrastruktúra állapota, minősége, rendelkezésre állási teljesítménye sokkal magasabb színvonalú, mint a hasonló múlttal és független szabályozással nem rendelkező alapinfrastruktúráinké (lásd vízközmű hálózat, közúthálózat, vasúti pályáink).
Úgy látja, hogy amennyiben a kormány úgy ítéli meg, hogy például a MEKH rendeletalkotási joga jelenleg túl széles körre terjed ki, azt alkotmánymódosítás nélkül is egyszerűen korrigálhatja a feles villamosenergia törvény, vagy a sarkalatos, a MEKH jogállására vonatkozó törvény módosításával.
