A nyáron is gyenge maradhat a forint

Erősen kezdte az évet a forint, mivel felfokozott piaci várakozások és ezt megerősíteni látszó jegybanki nyilatkozatok előzték meg a március 26-i kamatdöntő ülést, amelyen az elemzők az első monetáris szigorító intézkedések bejelentésére számítottak. A meglépett intézkedésekkel kapcsolatban sok szakértő is rámutatott, ennél „óvatosabb szigorítást régen hallottunk jegybanktól”, mivel az indoklás szerint egyedi döntés született, és szigorítási ciklus nem indult. Miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megemelte GDP- és inflációs prognózisát, az üzenet világossá vált: a következő negyedévek belföldi inflációs adataitól függ, hogy milyen mértékben és tempóban folytatódik a szigorítás. Az MNB kamatdöntései után kiadott közlemények hangsúlyozzák, hogy a külső környezet romlása és a belső növekedés ellentétben áll egymással. Egyszerűbben fogalmazva, lehet, hogy az európai gazdasági visszaesés és az infláció hiánya a magyar bér- és keresletnövekedés keltette belföldi drágulást természetes módon hűti majd, a jegybanknak pedig nem kell beavatkoznia: az inflációs cél kisebb-nagyobb kilengésekkel ugyan, de tartható lesz. A forintot ez a dilemma vitte a 320 feletti szintekre április közepére. „Az a tény, hogy az MNB szűkítette a kamatfolyosót, és 100 milliárd forintos összeggel megkezdte a devizaswap-állomány leépítését, nem volt elég a piacok megnyugtatására az emelkedő maginflációs mutató mellett” – foglalta össze helyzetelemzésében Szendrei Vanda, az Oxford Economics közgazdásza.

Közben folyamatosan érkeztek a rossz hírek: a kínai, az amerikai és az európai gazdaság várható további lassulását újabb nemzetközi elemzőházak és intézmények erősítették meg, a kereskedelmi tárgyalások pedig kifejezetten negatív irányt vettek. Egyrészt az európai autóiparra kivethető amerikai vámok jelentettek közvetlen belföldi kockázatot, másrészt a globális kockázatvállalási étvágy csökkenése a kis, nyitott gazdaságokra még akkor is jelentős hatást gyakorol, ha a korábbi kockázati szint – a devizaadósság leépítése után – mostanra mérséklődött.

A pesszimistává váló nemzetközi hangulatban ismét a jegybanki intézkedésekre várt a forintpiac, a külföldi szereplők forint elleni pozíciói az elmúlt hónapokban növekedni kezdtek. „A forint ismételt gyengülésében szerepet játszhat az is, hogy az MNB tegnapelőtt nem szűkítette az FX-swap-állományt, változatlan maradt a mennyisége, ezt a piaci szereplők úgy értelmezhették, hogy a jegybank szünetet tart a lassú szigorításban” – mondta Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. A közvetlen gyengülést kiváltó ok mégsem belső volt. A török jegybank tegnap csökkentette a swapügyletek kamatszintjét, nagyrészt ennek tudható be a líra tegnap reggeli gyengülése, amely az összes feltörekvő piaci devizára negatív hatást gyakorolt, és erősítette a forintgyengülést is – fejtette ki Varga Zoltán. (Cikkünk a líráról a 11. oldalon.) Véleménye szerint folytatódik a forint gyengülése, a potenciális megálló 328,50 és 329,00 között lehet, majd a 330-as szint következhet. „Fordulatra utaló technikai jelzések továbbra sincsenek a grafikonon, az RSI indikátor már a túlvett tartományban van, bár ez önmagában kevés a fordulathoz.”

Az Oxford Economics szakértője szerint bár a fogyasztói árindex a várt felett alakult, a jegybank inkább a maginflációs és más, alapfolyamatokat bemutató adatokra és a bizonytalan külső kilátásokra koncentrálhat május 28-án. „Mivel nagyon fokozatos jegybanki normalizációra számítunk, a forint továbbra is gyenge maradhat, noha a folyó fizetési mérleg többletet mutat, és a makrogazdasági mutatók is erősek” – tette hozzá Szendrei Vanda.