Erősen kezdte az évet a forint, mivel felfokozott piaci várakozások és ezt megerősíteni látszó jegybanki nyilatkozatok előzték meg a március 26-i kamatdöntő ülést, amelyen az elemzők az első monetáris szigorító intézkedések bejelentésére számítottak. A meglépett intézkedésekkel kapcsolatban sok szakértő is rámutatott, ennél „óvatosabb szigorítást régen hallottunk jegybanktól”, mivel az indoklás szerint egyedi döntés született, és szigorítási ciklus nem indult. Miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megemelte GDP- és inflációs prognózisát, az üzenet világossá vált: a következő negyedévek belföldi inflációs adataitól függ, hogy milyen mértékben és tempóban folytatódik a szigorítás.
Az a tény, hogy az MNB szűkítette a kamatfolyosót, és 100 milliárd forintos összeggel megkezdte a devizaswap-állomány leépítését, nem volt elég a piacok megnyugtatására az emelkedő maginflációs mutató mellett
– foglalta össze helyzetelemzésében Szendrei Vanda, az Oxford Economics közgazdásza.
A pesszimistává váló nemzetközi hangulatban ismét a jegybanki intézkedésekre várt a forintpiac, a külföldi szereplők forint elleni pozíciói az elmúlt hónapokban növekedni kezdtek.
A forint ismételt gyengülésében szerepet játszhat az is, hogy az MNB tegnapelőtt nem szűkítette az FX-swap-állományt, változatlan maradt a mennyisége, ezt a piaci szereplők úgy értelmezhették, hogy a jegybank szünetet tart a lassú szigorításban
– mondta Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. A közvetlen gyengülést kiváltó ok mégsem belső volt. A török jegybank tegnap csökkentette a swapügyletek kamatszintjét, nagyrészt ennek tudható be a líra tegnap reggeli gyengülése, amely az összes feltörekvő piaci devizára negatív hatást gyakorolt, és erősítette a forintgyengülést is – fejtette ki Varga Zoltán. (Cikkünk a líráról a 11. oldalon.) Véleménye szerint folytatódik a forint gyengülése, a potenciális megálló 328,50 és 329,00 között lehet, majd a 330-as szint következhet.
