Egészségesebb irányba tolja az MNB a hitelboomot

Az elmúlt évben a gazdaság növekedéséhez nagyban hozzájárult a vállalati beruházások erősödése, ami magával húzta a hitelezést is. Mint arra az MNB szakértői a közelmúltban megjelent tanulmányukban rámutattak, a válság óta nem látott hitelbővülés történt: a nem pénzügyi vállalatok hitelintézetekkel szemben fennálló hitelállománya 964 milliárd forinttal nőtt, ennek következtében az éves tranzakcióalapú dinamika majdnem 14 százalékra gyorsult. Vállalatméret szerint a mikrovállalkozások hitelállománya tranzakciós alapon csaknem 21 százalékkal (255 milliárd forint), a kisvállalatoké 4 százalékkal (43 milliárd), a középvállalatoké 8 százalékkal (125 milliárd), míg a nagyvállalatoké 17 százalékkal (507 milliárd) bővült.

Hogy a hitelbővülést a beruházások húzzák, abból látható, hogy a hitelvolumen emelkedésének mintegy kétharmadát az éven túli kihelyezések adták.

Ágazati bontásban a legnagyobb mértékben, 307 milliárd forinttal (21 százalékkal) a feldolgozóipar hitelállománya nőtt. Az építőiparban és az ingatlanszektorban tapasztalható erőteljes ciklus az ágazat hitelállományát 154 milliárd forinttal, közel 10 százalékkal emelte, míg a kereskedelem és vendéglátás hitelkitettsége 136 milliárd forinttal nőtt, ami szintén 10 százalékhoz közelítő bővülés.

Ugyanakkor a tavalyi adatokban is visszaköszöntek olyan tételek, amelyek hosszú távon a jegybank megítélése szerint kockázatokat hordoznak. A kimutatásokból látható, hogy az éves állománybővülés több mint 80 százaléka az egy éven belüli kamatperiódusú hitelek növekedésével magyarázható. Ez az egyedi nagyvállalati hitelek esetében kevésbé problémás, ugyanakkor a változó kamatozású hitelek állománya nemcsak a nagyvállalati, de a kkv-szegmensben is 15 százalékot meghaladó mértékben nőtt, miközben a rögzített kamattal rendelkező kkv-hitelek állománya stagnált. A jegybank Növekedési hitelprogramjának korábbi szakaszaiban ugyan teret nyertek a fix kamatozású, hosszú futamidejű hitelek, ám annak lezárását követően ezek aránya visszaesett. A rövid kamatperiódus főleg azon cégek esetében kockázatos, amelyek nem rendelkeznek tartalékokkal az esetlegesen megváltozó hozamkörnyezetben a magasabb kamatok fizetésére, illetve a terheket nem megfelelően mérik fel. A hosszú lejáratú és fix kamatozású hitelek részarányának növelése érdekében indította el az MNB 2019 januárjában a Növekedési hitelprogram újabb konstrukcióját 1000 milliárd forintos keretösszeggel.

A jegybank május 8-án jelentette be, hogy elérte a százmilliárd forintot a szerződött volumen az NHP Fix programban. A programhoz május elejéig 3664 vállalat csatlakozott, a hitel- és lízingügyletek száma meghaladta a 4500-at. A szerződéskötések mellett már a folyósítás is megindult: május első hetének végéig a pénzintézetek 73 milliárd forintnyi hitelt ki is helyeztek a vállalkozásokhoz.

A jegybanki célt – a kamatingadozásnak leginkább kitett cégek védelmét – jól szolgálja a program, ezt jelzi, hogy a cégméret szerinti eloszlásnál egyértelműen a mikrovállalkozások viszik a prímet: május elejéig 24,5 milliárd forintnyi hitel- és 26,3 milliárdnyi lízingszerződést kötöttek, így részesedésük 50,8 százalékos. A kisvállalkozások 28,8 százalékos szeletet hasítanak ki, miközben a középvállalkozások a megkötött szerződések 20,4 százalékát adták.

A kihelyezések 53 százaléka beruházási hitel, míg a kontraktusok fennmaradó része lízingfinanszírozásra vonatkozik. A Magyar Lízingszövetség első negyedéves adatai szerint a lízingcégek teljes üzleti forgalmának 19 százalékát tette ki az NHP Fix keretében zajló finanszírozás. A hitelszerződéseknél az átlagos ügyletméret 90,3 millió forint, a medián – a mikrovállalkozások nagy súlya miatt – 35,4 millió forint. Az átlagos futamidő a hiteleknél 8,4 év. A lízingszerződéseknél 11,9 millió forint az átlag és 6,3 millió a medián, az átlagos futamidő pedig 4,8 év.

Az ágazatok közül kiemelkedik a mezőgazdaság, amely csaknem 25 milliárd forinttal részesedik az eddig megkötött szerződésekből. A területi eloszlás viszonylag egyenletes: Budapest és Pest megye 28 százalékát adta a szerződéseknek, a Dunántúl 35, Kelet-Magyarország 37 százalékban részesedett.