Pezsgést ígér a kötvényprogram
Melyek voltak a Növekedési kötvényprogram (NKP) márciusi bejelentése utáni első feladatai?
A monetáris tanács azt ígérte közleményében, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) április végéig részletes terméktájékoztatót tesz közzé az NKP feltételeiről. Így az elmúlt egy hónapban a legfontosabb feladatunk a program paramétereinek kidolgozása volt, ennek során egyeztettünk a bankszektor szereplőivel, és nagymértékben támaszkodtunk az Európai Központi Bank vállalatikötvény-vásárlási programjának feltételeire. Ahhoz, hogy a program elérje célját, és a vállalatikötvény-piac likviditásának fokozásával javítsa a monetáris transzmisszió hatékonyságát, úgy kellett a terméktájékoztatóban foglalt feltételeket kialakítanunk, hogy igazodjanak a hazai sajátosságokhoz.
Milyen új részleteket tartalmaz
a terméktájékoztató?
A tájékoztató tartalmazza azon feltételeket, amelyeknek a kibocsátóknak és a kibocsátandó kötvényeknek meg kell felelniük. Ez kiterjed a kibocsátókra vonatkozó előírásokra, a kibocsátás módozataira, a megvásárolható kötvények paramétereire, a hitelminősítéssel kapcsolatos elvárásokra, a jegybanki vásárlások feltételeire, valamint a tőzsdei bevezetést érintő előírásokra. Segíti a befektetőket is, mert tartalmazza a preferenciális betétre, a bővülő fedezeti körre, valamint az értékpapír-kölcsönzés feltételeire vonatkozó dokumentumok hivatkozásait.
Hogyan kapcsolódhatnak be
a vállalatok a programba?
Fontosnak tartottuk, hogy a vállalatok pontos képet kapjanak az NKP-ban való részvételhez szükséges teendőkről, ezért megjelentettünk az MNB honlapján egy útmutatót. Május 7-én szemináriumot rendezünk a program részleteiről mintegy száz vállalatnak, de a program mindenki számára nyitott. A vállalatoknak először regisztrálniuk kell az MNB honlapján május elejétől elérhető regisztrációs felületen, majd egy konzultáció következik az MNB-vel. Ezután a vállalatnak fel kell vennie a kapcsolatot egy befektetési szolgáltatóval, amely felvilágosíthatja arról, hogy a kibocsátás megvalósítható-e az NKP keretében. Ha igen, a vállalatnak jeleznie kell a hitelminősítés megkezdését a befektetési szolgáltatóján keresztül az MNB-nél. Ha a kötvény eléri a megfelelő minősítést, a vállalatnak további külső tanácsadókkal el kell kezdenie a kibocsátáshoz szükséges előkészületeket. Ha a kibocsátás zárt körben történt, a kibocsátónak 180 napon belül a papírt be kell vezetnie a BÉT valamelyik kereskedési helyszínére.
Hogyan történik a hitelminősítés, és meddig tart?
Az MNB által megbízott hitelminősítőn keresztül a minősítés júniustól indulhat, és legfeljebb két hónapig tart. A hitelminősítő a bekért adatok alapján értékeli a cég üzleti és pénzügyi kockázati profilját és egyéb, a kockázati megítélés szempontjából lényeges tényezőket. Fontos, hogy a program szempontjából a kötvény minősítése a meghatározó, ezért egy B+ minősítéstől éppen elmaradó vállalat fedezet bevonásával javíthat a kötvény minősítésén, így az elérheti az NKP-ban való részvételhez szükséges küszöböt. Természetesen a vállalatok dönthetnek úgy is, hogy saját maguk gondoskodnak a minősítés megszerzéséről az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által nyilvántartásba vett és felügyelt hitelminősítőtől.
Miért kell a programban részt vevő kötvényeket bevezetni a BÉT-re?
Magyarországon a vállalati szektor döntően a bankrendszeren keresztül jut forráshoz, a tőkepiac szerepe marginális, szemben az angolszász országokkal. Azzal, hogy előírtuk a kötvények bevezetését a BÉT-re, szeretnénk elérni, hogy a hazai vállalatok gondolkodásában megjelenjen a tőkepiac a bankhitel alternatívájaként. Ez a korábbiaknál egyszerűbb lesz, hiszen a hagyományos szabályozott (hitelpapír) piac mellett dönthetnek úgy is, hogy a kötvényt az úgynevezett multilaterális kereskedési rendszerbe (MTF) vezetik be, ami alacsonyabb díjak és kedvezőbb feltételek mellett teszi lehetővé a vállalatok tőkepiaci megjelenését. Így például az MTF-re történő bevezetéskor a vállalatoknak nem kell áttérniük az IFRS számviteli szabványra. Ráadásul 2019. július 21-től a Prospektus rendelet alapján az adminisztráció tovább egyszerűsödik az ötmillió euró fölötti kibocsátásoknál.
Milyen költségekkel jár a kötvénykibocsátás az NKM-ben részt vevő vállalat számára?
A költségek a kibocsátani kívánt mennyiségtől, a futamidőtől és a kibocsátás típusától függően nagymértékben eltérhetnek egymástól. A kötvénykibocsátási útmutató részletesen tartalmazza a kibocsátás során felmerülő költségtípusokat és azok nagyságát. Zárt körű kibocsátásnál 15-30 millió, nyilvánosnál 30-50 millió forintos költséggel lehet számolni. Azt látjuk, hogy a költségek nagy részét a befektetési szolgáltatói és a tanácsadói díjak teszik ki, amelyek várakozásaink szerint a kialakuló versenyhelyzet miatt erősen mérséklődhetnek.
Milyen előnyöket ígér az NKP a benne részt vevő vállalatoknak?
A kötvény egyszerű finanszírozási forma, amelyben a kibocsátó kötelezettsége a kamatok előre meghatározott időközönkénti megfizetésére, valamint a kölcsönvett összeg jellemzően futamidő végén történő visszafizetésére terjed ki. Nagy előnye a bankhitellel szemben, hogy a kibocsátó vállalat lényegében minden fontos kondíciót (futamidő, kamatozás, tőkefizetés módja) a saját igényeihez igazíthat úgy, hogy a bevont forráshoz nem szükséges hitelcélt rendelnie. Továbbá az, hogy a jegybank az NKP keretében vásárlóként jelenik meg, nagymértékben hozzájárul a vállalatok kötvénykibocsátásának sikeréhez. Mivel az NKP a rendelkezésre álló 300 milliárd forintos keretösszeg kimerüléséig tart, arra biztatok minden kibocsátáson gondolkozó vállalatot, hogy mielőbb regisztráljon a jegybank honlapján.
