Melyek voltak az NKP bejelentését követő első hónap legfontosabb feladatai?
A Monetáris Tanács közleményében arra tett ígéretet, hogy az NKP részletes feltételeit tartalmazó terméktájékoztatóját az MNB április végéig közzéteszi. Az elmúlt egy hónapban a legfontosabb feladatunk ennek kidolgozása volt. A program paramétereinek kialakítása során egyeztettünk a bankszektor szereplőivel és nagy mértékben támaszkodtunk az Európai Központi Bank vállalatikötvény-vásárlási programjának feltételeire is. Ahhoz, hogy az NKP elérje a célját és a vállalatikötvény-piac likviditásának fokozásán keresztül javítani tudja a monetáris transzmisszió hatékonyságát úgy kellett a terméktájékoztatóban foglalt feltételeket kialakítanunk, hogy azok igazodjanak a hazai sajátosságokhoz. Azt gondolom, hogy az MNB honlapján április 30-a óta elérhető terméktájékoztatóban sikerült ezeket a szempontokat összehangolnunk.
Milyen részleteket tartalmaz a terméktájékoztató, amelyek eddig nem voltak ismertek?
A terméktájékoztató tartalmazza mindazokat a feltételeket, amelyeknek a kibocsátóknak, valamint a kibocsátandó kötvényeknek meg kell felelniük annak érdekében, hogy a programban részt vehessenek. Ez kiterjed a kibocsátó vállalatokra vonatkozó előírásokra, a kibocsátás lehetséges módozataira, a megvásárolható kötvények paramétereire, a hitelminősítéssel kapcsolatos elvárásokra, a jegybanki vásárlások feltételeire, valamint a tőzsdei bevezetéssel kapcsolatos előírásokra is. Ugyanakkor a befektetői oldalon megjelenők számára is hasznos segítséget nyújt, mivel tartalmazza a preferenciális betétre, a bővülő fedezeti körre, valamint az értékpapírkölcsönzés feltételeire vonatkozó dokumentumok hivatkozásait is.
Mit kell tennie egy vállalatnak ahhoz, hogy részt vegyen a programban? Mi az első lépés?
A program indulásának szakaszában fontosnak tartottuk, hogy a vállalatok pontos képet kapjanak az NKP-ban való részvételhez szükséges teendőkről, ezért megjelentettünk az MNB honlapján egy, a vállalati kötvénykibocsátás és az NKP-ban való részvétel folyamatát áttekintő útmutatót is. Ezt követően május 7-én a program részleteiről tartani fogunk egy szemináriumot is mintegy 100 potenciális kibocsátó vállalat számára. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy csak ezek a vállalatok vehetnek részt a programban, az továbbra is mindenki számára nyitott, aki a terméktájékoztató feltételeinek megfelel. Röviden összefoglalva, az első és egyben legfontosabb lépés, hogy a vállalatoknak regisztrálniuk kell az MNB honlapján május elejétől elérhető regisztrációs felületen , amelyet az MNB-vel történő konzultáció követ. Ezután a vállalatnak fel kell vennie a kapcsolatot egy befektetési szolgáltatóval, akitől felvilágosítást kaphat arról, hogy az NKP keretében a kibocsátás megvalósítható-e. Amennyiben igen, a vállalatnak a hitelminősítési folyamat megkezdését a befektetési szolgáltatóján keresztül jeleznie kell az MNB felé. Ha a eléri a megfelelő minősítést, további külső tanácsadók bevonásával el kell kezdeni a kibocsátáshoz szükséges előkészületeket. Ezt követően pedig, amennyiben az zárt körben történt, a kibocsátónak 180 napon belül a papírt be kell vezetnie a BÉT valamelyik kereskedési helyszínére.
Hogyan fog történni a hitelminősítés és mennyi időt vesz igénybe?
A regisztrációt követően, amennyiben a vállalat a befektetési szolgáltatóval egyeztetve a programban való részvétel mellett dönt, akkor a befektetési szolgáltatóján keresztül jeleznie kell a hitelminősítési folyamat megkezdését az MNB felé, amelyre júniustól kerülhet sor. Az MNB által megbízott hitelminősítőn keresztül a minősítés elkészítésének időtartama maximum két hónap. A hitelminősítő a bekért adatok alapján értékeli a cég üzleti és pénzügyi kockázati profilját, illetve egyéb, a kockázati megítélés szempontjából fontos tényezőket, majd ezek alapján mind a kötvényre, mind a vállalatra megállapít egy ratinget. Fontos, hogy a program szempontjából a kötvény minősítése a meghatározó, ezért egy B+ minősítéstől éppen elmaradó vállalat fedezet bevonásával javíthat a kötvény minősítésén, így az elérheti az NKP-ban való részvételhez szükséges küszöböt. Természetesen a vállalatok dönthetnek úgy is, hogy saját maguk gondoskodnak a hitelminősítés megszerzéséről egy Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) által nyilvántartásba vett és felügyelt hitelminősítőtől.
Miért fontos a programban részt vevő kötvények bevezetése a BÉT-re?
Hazánkban a vállalati szektor döntően a bankrendszeren keresztül jut forráshoz, a tőkepiac szerepe ebben csupán marginális, szemben az angolszász országokkal, ahol a tőkepiaci forrásbevonás jóval nagyobb jelentőséggel bír. Azzal, hogy előírtuk a program keretében kibocsátott papírok bevezetését a BÉT-re, azt szeretnénk elérni, hogy a hazai vállalatok gondolkozásában jelenjen meg a tőkepiaci forrásbevonás, mint a bankhitel alternatívája és ismerkedjenek meg ennek folyamatával. Ezt a korábbiaknál egyszerűbben is megtehetik majd, hiszen a klasszikus szabályozott (hitelpapír) piac mellett dönthetnek úgy is, hogy a kötvényt az úgynevezett Multilaterális Kereskedési Rendszerbe (MTF) vezetik be. Ennek lényege, hogy alacsonyabb díjak és egyszerűbb feltételek mellett teszi lehetővé a vállalatok tőkepiaci megjelenését. Így például az MTF-re történő bevezetés során a vállalatoknak nem kell áttérniük az IFRS számviteli szabványra, hanem továbbra is lehetőségük van a magyar számviteli előírások alkalmazására. Ráadásul 2019. július 21-től a Prospektus Rendelet alapján az adminisztráció tovább egyszerűsödik az 5 millió eurót meghaladó kibocsátásoknál.
Milyen költségekkel jár a kötvénykibocsátás a vállalat számára?
A kötvénykibocsátás költségeinek becslésekor több tényezőt is figyelembe kell venni, mivel ezek a kibocsátani kívánt mennyiségtől, a futamidőtől, illetve a kibocsátás típusától függően jelentős eltéréseket mutathatnak. A már említett kötvénykibocsátási útmutatóban részletesen bemutatjuk a kibocsátás során felmerülő költségtípusokat és azok mértékét. Nagyságrendileg azt mondhatjuk, hogy zártkörű kibocsátásnál 15-30 millió forintos, nyilvános kibocsátásnál 30-50 millió forintos költséggel lehet számolni. Jelenleg azt látjuk, hogy a költségek nagy részét a befektetési szolgáltatói, illetve tanácsadói díjak teszik ki, azonban várakozásaink szerint a későbbiekben ezek jelentősen mérséklődhetnek, miután a befektetési szolgáltatók és a tanácsadók versenyezni kezdenek egymással a kibocsátásokban való közreműködésért.
Milyen előnyökkel jár a programban való részvétel a vállalatok számára?
A kötvény alapvetően egy egyszerű finanszírozási forma, ahol a kibocsátó kötelezettsége a kamatok előre meghatározott időközönkénti megfizetésére, valamint a kölcsönvett összeg jellemzően futamidő végén történő visszafizetésére terjed ki. Ugyanakkor nagy előnye a bankhitellel szemben, hogy a kibocsátó vállalat lényegében minden fontos kondíciót (futamidő, kamatozás, tőkefizetés módja) a saját igényeihez igazíthat. Teheti mindezt úgy, hogy a bankhitellel ellentétben a bevont forráshoz nem szükséges hitelcélt rendelnie. A Növekedési Kötvényprogram keretében az MNB megjelenése vásárlóként jelentősen hozzájárul a vállalatok kötvénykibocsátásának sikeréhez. Mivel az NKP a rendelkezésre álló 300 milliárd forintos keretösszeg kimerüléséig tart, arra biztatok minden kibocsátáson gondolkozó vállalatot, hogy tájékozódjon a programban történő részvétel folyamatáról, feltételeiről és amennyiben a részvétel mellett dönt, minél hamarabb regisztráljon a jegybank honlapján elérhető regisztrációs felületen.
