Washington meghökkentő dolgot ismert be: Putyinnal szemben egyre kevesebb eszköz marad a kezében
A két legnagyobb orosz olajipari vállalat ellen hozott büntetőintézkedések után az Egyesült Államok kezd kifogyni az ötletekből, hogy milyen orosz szankciók vethetők még be Moszkva tárgyalóasztalhoz kényszerítése érdekében – ezt maga Marco Rubio amerikai külügyminiszter ismerte el a hét legfejlettebb ipari ország tárcavezetőinek találkozója előtt.
Nos, a részünkről már nem sok minden maradt szankcionálásra, hiszen megbüntettük a nagy olajipari vállalataikat, amit mindenki kért tőlünk
– jelentette ki Rubio.
Washington a múlt hónapban vezetett be büntetőintézkedéseket a Lukoil és a Rosznyefty ellen, hogy csökkentse a Kreml olajbevételeit, amelyekből nagyrészt finanszírozza az Ukrajna elleni háborút. A Rosznyefty németországi eszközeit a kormány állami felügyelet alá helyezte, az eladásukra a cég haladékot kapott április végéig.
A Lukoil nagyobb bajban van: eleinte úgy tűnt, hogy sikerült megtalálni a tökéletes vevőt a külföldi eszközeire, a Guvnor azonban visszalépett az üzlettől. A cégnek november 21-ig kell eladnia 12 milliárd dollár értékű külföldi vagyonát, amelyből akár a Molnak is juthat egy falat, de a gondjai egyre sokasodnak.
Legértékesebb vagyontárgya esetében, az 1,8 milliárd értékű Nyugat-Kurna-2 olajmezőn vis maiort kellett hirdetnie, Bulgáriában és Romániában pedig a kormány készül átvenni a finomítóit. Előbbit az is sürgeti a szükséges lépések megtételére, hogy csupán egy hónapnyi benzintartaléka maradt.
Mások is mentességet akarnak az orosz szankciók alól
Magyarország az egyetlen uniós ország, amelyik mentességet kapott Donald Trump amerikai elnöktől a szankciók alól, de mások is ezért ácsingóznak, kardinális kérdés azonban az is, hogy mennyire hajtják végre a büntetőintézkedéseket.
„A szankciókat ki kell kényszeríteni, szóval mindenki tudja, hogy nem hozunk szankciókat, hogy aztán ne kényszerítsük ki azokat. Mert ez áll érdekünkben” – idézte a Politico Rubiót.
A szankciók kikényszerítésének egyik módja az orosz árnyékflotta büntetése – azé a több száz tankeré, amelyek illegálisan szállítják az orosz olajat szerte a világon.
A kérdés fel is merült a G7 külügyminiszteri értekezletén, amelyet a héten tartottak Kanadában.
Rubio szerint azonban ebben az ügyben az európaiak tehetnek lépéseket, mivel a hajók egy része „hozzájuk sokkal közelebb” tevékenykedik.
Ukrajnának vannak még ötletei
Az Európai Unió már a 19. orosz szankciós csomagon dolgozik, megcélozta már
- a cseppfolyósított földgázt (LNG),
- a bankokat,
- a kriptokereskedelmet,
és tovább szigorít az árnyékflottával szemben is.
Az ukrán kormány szerint van még mit büntetni,
és kész együttműködni ebben a partner országokkal. „Ami Rubio kijelentését illeti, miszerint a szankciók lehetőségei kimerültek… vannak még teljesen objektív lehetőségek. Több nagy olajipari vállalat, bank, flotta, infrastruktúra. És alkatrészek és védelem. És fizetések. És az Északi-sarkvidék” – mondta Vladiszlav Vlaszjuk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szankciókkal foglalkozó megbízottja.
„Továbbra is együttműködünk az amerikai partnereinkkel, a G7-ekkel és másokkal. További szankciók lesznek” – ígérte.
