Veszélyben a Tata és a Thyssenkrupp frigye
Az indiai Tata Steel acélművek részvényei tegnap több mint 2 százalékkal, 535 rúpiára gyengültek Mumbaiban, a Thyssenkrupp-papírok kurzusa pedig 5 százalékkal, 11,7 euró alá esett a frankfurti nyitás után, még a Trump tweetbejegyzése miatt zuhanó DAX indexet is messze alulmúlva. Hiába próbálta tehát Peter Sauer, a német acélgyártó szóvivője vasárnapi közleményével megnyugtatni a befektetők kedélyét. A szóvivő azután szólalt meg, hogy a Financial Times rossz híreket közölt a két vállalat európai acélgyártó részlegeinek egyesülésével kapcsolatban. A londoni üzleti lap bennfentesektől származó információk alapján azt állította, hogy a fúzióval létrejövő cég megnövekedett piaci súlyát ellensúlyozó újabb kötelezettségvállalások híján egyre valószínűbb, hogy az Európai Unió blokkolja a vegyesvállalat létrehozását. Az Európai Bizottság égisze alatt működő versenybizottság ugyanis attól tart, hogy a fúzió szűkítené a kínálatot, és magasabb beszerzési árakhoz vezetne az európai autó- és elektronikai iparban, valamint a rétegzett acél piacán is. A lap szerint a további vállalások megkérdőjeleznék az ügylet észszerűségét, a Tata szakszervezetei pedig már az eddigi ellentételezések miatt is tiltakoztak. Az újságcikk ráerősített a frankfurti parketten terjedő hasonló híresztelésekre, amelyek akkor kaptak lábra, amikor az unió nemrégiben június 17-ig kitolta a kérelem elbírálására nyitva álló határidőt.
A Thyssenkrupp szóvivője a cikkel szemben azt hangsúlyozta, hogy a társaságok a kötelezettségvállalásaikat már átdolgozták, és ezért a versenybizottság újra teszteli az acélpiacot. Ennek eredményétől függően pedig megkaphatják a jóváhagyást. A két cég emellett folyamatos párbeszédet folytat Brüsszellel, például ezen a héten is újabb megbeszélésre kerül sor Margrethe Vestager versenyjogi biztossal a tranzakcióról. Peter Sauer szerint ráadásul továbbra is különböző lehetőségek állnak még az érintett cégek előtt eddigi vállalásaik esetleges módosítására, mégpedig anélkül, hogy a vegyesvállalat létrehozásának gazdasági logikáját veszélyeztetnék.
A Financial Times szerint a Tata és a Thyssenkrupp versenytársai és vevői is az Európai Unióhoz fordultak. A konkurencia szerint ugyanis a két cég eddigi vállalásai megközelítőleg sem akadályozzák meg, hogy az új vegyesvállalat túlzottan megerősödjön. A tranzakcióval a szintén részben indiai alapítású, de luxembourgi székhellyel rendelkező ArcelorMittal után a második legnagyobb európai acélgyártó céget létrehozni kívánó társaságok tavaly októberben kapták meg az Európai Unió fenntartásait az összeolvadással kapcsolatban. Ezt követően, körülbelül egy hónapja a Thyssenkrupp a kiszivárgott értesülések szerint felajánlotta az autóipar számára horganyzott acélt előállító egy-egy spanyolországi, valamint belgiumi gyárának az értékesítését. Ezenkívül a Tata is megválna két üzemétől Belgiumban és Nagy-Britanniában. Az újabb üzemeladások ellenére a fúzióval 400 és 500 millió euró közötti szinergiahatások érhetők el – vallják a cégek. A vegyesvállalat létrehozása a két érintett társaság számára továbbra is észszerű stratégiai cél – teszik hozzá –, és ráadásul az európai acélpiac is profitálna abból, ha az ArcelorMittal erős versenytársat kapna.
Az ArcelorMittal csökkenti a nyersacéltermelést
Az ArcelorMittal egy időre leállítja krakkói gyárát, Spanyolországban pedig csökkenti a termelést – közölte hétfőn a világ legnagyobb acéltermelője. Emellett a tervezettnél lassabb ütemben futtatják fel a csoport olaszországi leányvállalatának acéltermelését is. Az intézkedések hatására az ArcelorMittal évesített acéltermelése mintegy hárommillió tonnával csökken Európában. Geert van Poelvoorde, a holding ügyvezető alelnöke azzal indokolta a termeléscsökkentést, hogy Európában gyengült az acél iránti kereslet, miközben emelkedett a laposacélimport, holott az Európai Bizottság február 1-jén védővámokat vezetett be. Az ArcelorMittal az európai védőintézkedések megerősítését kéri annak érdekében, hogy a globális túltermelés közepette elejét vegyék az acélimport további növekedésének. | M. E.
