BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Májusban új csúcsra ért a hazai lakáshitelezés

Több mint 86 milliárd forintnyi új lakáshitel-szerződést kötöttek májusban a háztartások, ezzel bő tízéves csúcsra ért az első öthavi kihelyezések összege – derül ki a jegybank adataiból. Az új kihelyezések zömét már az öt évnél hosszabb kamatfixálású kölcsönök adják.

Csaknem 372 milliárd forintnyi új lakáshitel-szerződést kötöttek 2019 első öt hónapjában a háztartások, ami amellett, hogy 18,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál, legalább tizenegy éves új csúcs is – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

A január és május közötti időszakban csak 2008-ban helyeztek ki hasonló mennyiségű lakáshitelt a pénzügyi szolgáltatók Magyarországon: akkor az új forint- és devizakölcsönök együttes összege 333 milliárd forintot ért el. Ez a szám ugyanakkor nem tartalmazza a nálunk viszonylag rövid pályafutást befutó japánjen-hitelek adatát, amely szintén több tízmilliárdos tételt tett ki abban az időszakban. Az idei első öthavi növekedésben meghatározó szerep jutott a májusi szerződéseknek, ezek összege elérte a 86,7 milliárd forintot. Ez szintén rekordközeli érték, és legutóbb a pénzügyi válság kitörését megelőző időszakban számított általánosnak.

Az új kihelyezések stabil növekedésén túl egyéb szempontokból is változatlan képet mutat a lakáshitelpiac. A legfontosabb az, hogy a változó kamatozású, de legfeljebb egyéves kamatfixálású lakáshitelek súlya tovább csökkent az új szerződéseknél: az első öt hónapban már mindössze 3,8 százalékot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 24,3-del. Az öt évnél hosszabb kamatperiódusú kölcsönök aránya viszont 31,2-ről 71,5 százalékra ugrott, vagyis a háztartások egyre hosszabb időre igyekeznek rögzíteni a lakáshiteleik kamatfeltételeit. Az új kihelyezések emelkedése nyomán a lakáshitel-állomány növekedése is folytatódik: a 2018 májusában mért 3124,8 milliárd forintról az idei ötödik hónap végére 3456,2 milliárd forintra ugrott, ami 10,6 százalékos bővülés.

Ami az árak alakulását illeti, az MNB adatai szerint a forint­lakás­hiteleknek a szerződésekben szereplő, átlagos éves kamatlába 42 bázisponttal, 4,52 százalékra emelkedett a májusig tartó egy év alatt. Az átlagkamat emelkedése viszont elsősorban nem a hitelek kamatainak emelkedésével magyarázható – éves összevetésben csak a változó kamatozású konstrukcióknál történt drágulás –, hanem azzal, hogy gyorsan növekszik a magasabb kamatok mellett kínált tízéves fixálású vagy végig változatlan kamatú kölcsönök súlya az új szerződéseknél.

Trencsán Erika, a Money.hu vezető pénzügyi szakértője arra számít, hogy az év hátralévő részében még inkább eltolódhat a fix kamatozású hitelek irányába a lakásvásárlók érdeklődése. Júliustól ugyanis a legalább kétgyermekes vagy legalább két gyermeket tervező családok használt lakás vásárlásához is igénybe vehetik a fix 3 százalékos kamatozású CSOK-hitelt. Hozzátette: 2019-ben ez legalább tízezer család hitelfelvételét érintheti.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.