Válsághelyzet a vasérc magas ára miatt

A vasérc árfolyama az év eleje óta emelkedik két olyan esemény hatására, amelyek egyszeri kínálatcsökkenést okoztak. Az egyik, hogy miután a Vale bányatársaságnak a brazíliai Brumadinhóban lévő zagytározója január végén átszakadt, a hatóságok rendkívüli ellenőrzést rendeltek el és korlátozták a vasérckitermelést, a másik, hogy Ausztráliában leégett az egyik exportterminál, és a szállításokat a ciklonok is hátráltatták. Mindeközben az acélárak – reagálva a gazdasági lassulással járó alacsonyabb keresletre – zuhanásba kezdtek. A melegen hengerelt acél tonnánkénti határidős ára a 900 dollár feletti szintekről júliusra 540 dollárra csökkent. Ilyen olcsón 2016 novemberében lehetett utoljára vásárolni. A folyamatban az a különös, hogy az anomáliák megszűntével sem korrigált a vasérc árfolyama. Körülbelül tíz napja a kínai vezető acélgyártók (China Baowu, Ansteel, Csiangszu Sakang), a kereskedőházak, az iparszövetségek, a Dalian Árutőzsde (DCE) és a kormányzati szakemberek nem nyilvános vészhelyzeti ülést tartottak, amelyről most kezdenek szivárogni az információk. A nem hivatalos tudósítások szerint a kormány megígérte, hogy fokozott ellenőrzésekkel „rendet tart” a vasérc piacán. Azt is kivizsgálják, hogy a helyzetet kizárólag a piaci anomáliák okozták-e, vagy voltak olyan vállalatok, amelyek az árutőzsde szabályait megsértve, mesterségesen emelték a vasérc árfolyamát – tudta meg a Reuters. A DCE azonnali hatállyal megemelte valamennyi vasérctermék kereskedési díját. Némi megkönnyebbülést hozott, hogy az ausztrál Port Hedland kikötőjéből rekordmennyiségű vasércszállítmányt indítottak Kína felé, de a beígért rendrakásnak egyelőre alig látszik az eredménye: az árutőzsdén köthető határidős vasércárfolyamok az év eleje óta megduplázódtak, szeptemberi lejáratra tonnánként 924 jüan feletti kötések születtek a hét végén. A kínai hatóságok szokás szerint optimisták a jövőt illetően. A 27 éve leggyengébb, 6,2 százalékos második negyedéves GDP-adat után most épp azt vetítik előre, hogy a beinduló ipari beruházások acélkeresletet támasztanak majd, miközben ők mesterségesen rendezik a vasérc árát. A világ legnagyobb bányavállalata, az ausztrál BHP növekvő kitermelésre készül fel 2019 végére és 2020-ra a magasabb árak miatt, ez is csökkentheti az alapanyagoldali árnyomást, bár az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a brazil katasztrófa után még mindig tartanak a felújítások, és sok bánya nem vagy csak részlegesen üzemel.

Az európai piac szinte teljes mértékben leköveti a kínai folyamatot: a magas alapanyag- és alacsony végtermékárak drasztikus marzscsökkenést idéztek elő, a múlt hónapban a 25 ezer fős British Steel csődvédelmet kért, a sziléziai Czestohowa leállt, az ArcelorMittal pedig visszafogta a termelését – írja a Reuters. A svéd SSAB acélgyártó 19 százalékos üzemieredmény-csökkenésről számolt be pénteken, miután az európai gyártóegységének gyenge teljesítményét az amerikai szolid fellendülés sem tudta orvosolni. A társaság harmadával csökkenti termelését a vasérc árának megugrása és az alacsony acélár miatti bizonytalanságokra reagálva.

A krízis a régiót is elérte

A US Steel szlovákiai üzeme pénteken jelentette be, hogy 2021 végéig 2500 dolgozótól válik meg, ez megközelítőleg egyötöde a teljes létszámnak. James Bruno, a kassai üzem elnök-vezérigazgatója a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy a jól átgondolt intézkedésre azért van szükség, hogy stabilizálják a termelést, és versenyképesek maradhassanak. | VG