Öregedő azeri olajmezőt vehet a Mol

A Mol tárgyalásokat folytat a Chev­ron Azerbajdzsán legna­gyobb olajmezőjében meglévő, közel 10 százalékos érdekeltségének átvételéről, a vételi ár meghaladhatja a kétmilliárd dollárt – értesült a Reuters több pénzügyi és olajipari forrásból. Az amerikai olajcég 9,57 százalékos kitettséggel rendelkezik a Kaszpi-tenger alatt elterülő Azeri-Chirag-Gu­nashli (ACG) mezőn, amelyet a BP üzemeltet.

A Chevron mellett a szintén amerikai ExxonMobile is megválna 6,8 százalékos azeri eszközétől, mindkét vállalat negyed évszázados jelenlét után vonulna ki a közép-ázsiai országból, hogy hazai projektjeire csoportosítsa át erőforrásait. A Reuters információi szerint a Mol eredetileg mindkét amerikai olajcég részesedése iránt érdeklődött, végül azonban úgy döntött, csak a nagyobb részesedéssel rendelkező Chevronnak tesz ajánlatot. A Mol nem kommentálta a hírügynökség értesülését, ahogy a Világgazdaság kérdéseire sem érkezett válasz lapzártáig.

A kétmilliárd dollár fölé saccolt vételár nagyjából megegyezik a Mol­ idei évre várt EBITDA-jával, és mintegy másfélszer nagyobb, mint az olajcég eddigi legnagyobb projektjeként épülő tiszaújvárosi poliolgyár beruházási költsége. A hazai mércével nézve borsos ellenérték kiegyenlítése ugyanakkor vélhetően nem okozna gondot a Molnak.

„Június végén 3,9 milliárd dollár likviditással rendelkezett a cég, melyből 3,1 milliárd dollár lehívatlan hitelkeret állt rendelkezésére, szeptember 20-án pedig közel 100 millió dollár értékben bocsátott ki kötvényt a Növekedési kötvényprogramban, ezek alapján a vállalat elégséges forrással rendelkezik a tervezett akvizícióhoz” – mondta lapunknak Gyöngy-Kovács Nóra, az Equilor szenior elemzője.

Hasonlóan vélekedtek az Ersténél is, a pénzintézet elemzői kom­­­­­mentárja szerint az alacsony eladósodottság miatt a magyar olaj­társaság könnyen tudna finanszírozni egy ilyen volumenű tranzakciót. Az első fél évben a társaság nettó adóssága 536 milliárd forintot tett ki, az egyszerűsített nettó adósság/EBITDA mutató pedig 0,74-szoros volt.

A Mol számára azért fontos a kimerülő mezők pótlása, mert napi 110 ezer hordós kitermelés mellett a következő öt év alatt 200 millió hordóval, több mint 60 százalékkal csökken a vállalat szénhidrogén-tartaléka, a vállalati stratégiában pedig a szénhidrogén-tartalékok 350 millió hordóval történő növelését tűzték ki 2023-ig – hangsúlyozta Gyöngy-Kovács Nóra. Az Azeri-Chirag mező kitermeléséből a Chevron átlagosan napi 18 ezer hordó olajban részesült tavaly, ez csaknem 16 százalékkal növelné a Mol átlagos napi kitermelését a 2018-as, napi átlagos 110 ezer hordóhoz képest az Equilor elemzője szerint.

Az 1994-ben megnyitott azeri olajmező az ország kőolajtermelésének háromnegyedét adja, de már régen túljutott a zeniten. A fejlesztők a csúcson napi egymillió hordó kőolaj kitermelését várták a területtől, a teljesítmény azonban jóval ez alatt, napi 823 ezer hordón tetőzött 2010-ben, a következő években pedig meredeken zuhant a kihozatal, ami 2012 óta lassabb ütemben, de folyamatosan csökken. A tavalyi kitermelés már kevesebb mint 600 ezer hordó volt naponta. Bár az azeri állami olajvállalat (SOCAR) a mező negyedét birtokolja, a koncessziós szerződés értelmében a kitermelt nyersanyagokból származó profit 75 százaléka Azerbajdzsánt illeti, és csupán 25 százalékán osztoznak a többségében külföldi befektetők, akik ráadásul 2018-tól nyolc évig összesen 3,6 milliárd dollárt fizetnek az állami olajalapnak a 2017-ben 2050-ig meghosszabbított koncessziós szerződés szerint.