Évente mintegy 151 milliárd forintot kereshetnének a háztartások, ha állampapírba fektetnék a pénzüket – erről a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője beszélt a Világgazdaságnak. Regős Gábor ennek kapcsán az egyéves magyar állampapír 3 százalékos kamatával és a tavalyi 5162 milliárd forintos készpénzállománnyal kalkulált. (Igaz, szeptemberben már 6354 milliárd forint volt az összes forgalomban lévő készpénz.)
Nem hat ösztönzőleg az alacsony kamatkörnyezet
A szakértő megjegyezte: a téma kapcsán úgy érdemes gondolkodni, hogy mi lenne, ha kockázatmentes hozamot realizálna ezen a lakosság, amivel persze az államnak ugyanennyi többletkiadása lenne. Regős Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy az alacsony kamatkörnyezet nem ösztönzi a lakosságot a készpénzállomány csökkentésére, ráadásul a digitális értékesítési csatornák sem széleskörűen elterjedtek Magyarországon.
Nehezen meghatározható, hogy mennyibe kerül a készpénz tartása a társadalomnak. „A jegybank egy korábbi számítása évente százmilliárd forint körüli összegről beszélt, míg a Pénzügyminisztérium 400-500 milliárd forintos költséget becsül” – mondta lapunk kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
Lényegesen magasabb költségek
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Világgazdasággal azt közölte, hogy tavaly 11 milliárd forint volt a pénzgyártási költség – 6,4 milliárd forint a bankjegyekre, 4,5 milliárd forint az érmékre ment el –, azonban ez a bankjegycsere miatt a szokásosnál magasabb összeg, a készpénzhasználat társadalmi költsége ennél lényegesen magasabb.
A Századvég elemzője úgy vélekedett, hogy a készpénzállomány tovább emelkedhet, amit a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének bővülése magyaráz. Nem kizárt, hogy a jelenlegi szint egyensúlyi, ez még akkor is lehetséges, ha egyéb szempontok miatt kívánatos lenne az állomány leépítése.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatják
