Évente mintegy 151 milliárd forintot kereshetnének a háztartások, ha állampapírba fektetnék a pénzüket – erről a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője beszélt a Világgazdaságnak. Regős Gábor ennek kapcsán az egyéves 3 százalékos kamatával és a tavalyi 5162 milliárd forintos készpénzállománnyal kalkulált. (Igaz, szeptemberben már 6354 milliárd forint volt az összes forgalomban lévő készpénz.) A szakértő megjegyezte: a téma kapcsán úgy érdemes gondolkodni, hogy mi lenne, ha kockázatmentes hozamot realizálna ezen a lakosság, amivel persze az államnak ugyanennyi többletkiadása lenne. Regős Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy az alacsony kamatkörnyezet nem ösztönzi a lakosságot a készpénzállomány csökkentésére, ráadásul a digitális értékesítési csatornák sem széleskörűen elterjedtek Magyarországon.
Nehezen meghatározható, hogy mennyibe kerül a készpénz tartása a társadalomnak. „A jegybank egy korábbi számítása évente százmilliárd forint körüli összegről beszélt, míg a Pénzügyminisztérium 400-500 milliárd forintos költséget becsül” – mondta lapunk kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Világgazdasággal azt közölte, hogy tavaly 11 milliárd forint volt a pénzgyártási költség – 6,4 milliárd forint a bankjegyekre, 4,5 milliárd forint az érmékre ment el –, azonban ez a bankjegycsere miatt a szokásosnál magasabb összeg, a készpénzhasználat társadalmi költsége ennél lényegesen magasabb.
A Századvég elemzője úgy vélekedett, hogy a készpénzállomány tovább emelkedhet, amit a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének bővülése magyaráz. Nem kizárt, hogy a jelenlegi szint egyensúlyi, ez még akkor is lehetséges, ha egyéb szempontok miatt kívánatos lenne az állomány leépítése. A készpénzmennyiség csökkentéséhez a bankkártyás fizetés arányának emelkedésére lenne szükség, ez a pénzügyi tudatosság fejlesztésével érhető el elsősorban. Magasabb kamatkörnyezetben jobban megérheti pénzt tartani a bankban, ami szintén nagy mennyiségű készpénzt mozgathat meg. Regős Gábor szerint hosszú távon várhatóan csökkenni fog a készpénz GDP-hez viszonyított aránya.
Nagy Márton, az MNB alelnöke két héttel ezelőtt arról beszélt egy konferencián, hogy a Magyar Plusz (MÁP Plusz) értékesítése eddig kiugró volt Budapesten, azonban vidéken alig vásároltak az új típusú értékpapírból. Ha a vidéki Magyarországon is sikerül felkelteni a MÁP Plusz iránti érdeklődést, a készpénzállomány hosszú idő után csökkenésnek indulhat. Virovácz Péter ezzel összefüggésben úgy reagált, hogy a vidéki lakosságra jellemző megtakarítási forma a készpénz, így a MÁP Plusz fizikai formában való megvásárlása jó ösztönző lehet ezeknek a forrásoknak a becsatornázására. Hozzátette: a tranzakciós illeték, az ingyenes készpénzfelvétel és a kevés bankkártya-elfogadó hely egyaránt készpénzhasználatra ösztönzi a lakosságot. Az ING Bank elemzője kifejtette: a gazdaság fehérítésére és a vállalatok készpénzhasználati szokásainak megváltoztatására is szükség van az állomány csökkentéséhez.
