Felpörögtek az események minden idők legnagyobb elsődleges tőzsdei részvénykibocsátása, a Saudi Aramco IPO-ja körül. A hét végén publikált kibocsátási tájékoztatóban a befektetők most olvashatnak először hivatalos adatokat a szaúdi nemzeti olajvállalat terveiről. Őszintén szólnak a kilátásaikról, amelyek szerint az olajpiaci kereslet a következő húsz évben elérheti a maximumát, 2045-re már csökkenhet, de az „egyéb kockázati faktorok” felsorolása sem kecsegtet túl sok jóval. A keresleti megfontolások mellett politikai bizonytalanság, a kormányzat előtt álló kihívások, a klímaváltozás és a devizakockázat áll a rizikólista élén. Azt is közlik, hogy a jelenlegi osztalékpolitika bármikor megváltozhat. A Royal Dutch Shell és a Total egyébként korábban már kifejezték aggodalmukat a kereslet zsugorodása miatt. Az Aramco helyzete az övékénél annyival könnyebb, hogy – saját értékelése szerint – az egyik legalacsonyabb kitermelési költségszinttel büszkélkedhet, ezért piaci részesedése a nehezedő feltételek közepette is nőhet. Az Aramco erősségét emellett a több mint 260 milliárd hordós tartalékai adják, amelyből napi átlagban csaknem 10 millió hordónyit hoznak a felszínre. Számításaik szerint 2030-ig napi 11 millió hordó olaj- és kondenzátumkitermelés lehetséges, ami 13 millió hordóra is nőhet 2040-re.
Az azonban hiányzik a kitárulkozásból, hogy hány részvényt és milyen áron kívánnak értékesíteni. Így csak feltételezhető, hogy a három évvel ezelőtt becsült kétezermilliárd dolláros vállalatértéket valószínűleg nem éri el a kibocsátás. A Bloomberg úgy értesült, hogy az árazásról a hét második felében érkezhet friss hír. A hírügynökség elemzői konszenzusa szerint 1,75 ezermilliárd dolláros cégérték a legvalószínűbb, az értékelések 1,1 ezermilliárdtól 2,5 ezermilliárd dollárig terjedtek. Az ajánlatokat november 17-től fogadják.
A kereskedés december 5-én kezdődhet meg a részvényekkel a rijádi tőzsdén – már ha minden jól megy, ugyanis maga az IPO ötlete immár négyéves múltra tekinthet vissza. Az első hírek 2015-ben egy 5 százalékos pakett lehetséges tőzsdei bevezetéséről szóltak, a reménybeli százmilliárd dolláros bevétel Szaúd-Arábia költségvetési deficitjének csökkentését és az olajfüggőség oldását célzó fejlesztéseket szolgálta volna. Ez ma sincs másképp, ám időközben az átláthatósággal gondok akadtak: 2018 őszére világossá vált, hogy a vállalat nem szeretne túl sok adatot kiadni magáról. Azt csak találgatni lehetett, hogy nagypolitikai szándékok álltak-e az IPO elhalasztása mögött, vagy a szaúdi állam magasabb olajárfolyamra várt. Az Aramco 50 százalékos nyereségadót fizetett korábban, hogy vonzóbbá tegye a céget, majd az állam háromszor is csökkentette a társaságra kirótt adót, legutóbb pedig egy osztalékküszöb bevezetéséről is döntött. Az Aramco a magas adókulcs mellett is elképesztő számokat produkál, 111 milliárd dolláros tavalyi profitja az Apple, a Google és az ExxonMobil összesített nyereségének felel meg. A nyilvánosságra hozott adatok szerint a világ legnyereségesebb cége volt, így a megígért évi minimum 75 milliárd dolláros osztalékfizetés vállalhatónak látszik.
A kereslet jelentős részét szaúdi befektetők adják, a Bloomberg szerint a felső tízezer tagjainak „erősen ajánlott” jegyezniük a részvényből. Kína tízmilliárd dollárral kíván beszállni, a többi közt a Selyemút Alap vásárolhat a papírokból. Jelentős lehet az orosz érdeklődés is, bár a Lukoil tegnap világossá tette, hogy nem vesz a szaúdi papírokból. Az IPO-tájékoztató szerint egyéni befektetők kaphatják meg a teljes részvényállomány fél százalékát. A társaság hat hónapig nem tarthat rábocsátást, egy évig pedig tartózkodnia kell egy újabb kibocsátástól.
A szaúdi nemzeti olajtársaság
260
milliárd hordónyi tartalékkal rendelkezik
