Orosz-ukrán háború: Trump gesztust tett a terület-visszaadási nyilatkozattal, az igazi fegyver az olajszankció lehet

Ukrajna vezetése most boldog, mondja Kaja Kallas, az EU külpolitikai és biztonságpolitikai főnöke, mert a Trump-Zelenszkij találkozó után úgy érzékelték, hogy az amerikai elnök radikális fordulatot vett támogatásuk irányába, az orosz-ukrán háború befejezése céljából. 

Hogy ez valóban így van-e, azt még a nem igazán Trump- és republikánus párti amerikai folyóirat, a Foreign Policy (FP) is kétségbe vonja. Ugyanakkor idézi Trumpot, annak a Truth Social médiafelületen megjelentetett szavait arról, hogy Ukrajna visszanyerheti mindazon területeket, (Donbasz, Krím) amelyeket a háború során elvesztett. Ráadásul a lap  kiemeli, hogy mindez egy hivatalos elnöki nyilatkozatban szerepel. 

Orosz-ukrán háború: Trump gesztust tett az ukránoknak a terület-visszaszerzési nyilatkozattal

Azonban nyilván Trump is tisztában van azzal, hogy kijelentésének katonai realitása erősen kétséges. Oroszország a Don-medence északi-középső részén – ahol Ukrajna már ezelőtt tíz évvel kiépítette a többlépcsős erődrendszert – igyekszik megtörni Kijev ellenállását. Egyelőre mérsékelt sikerrel, de az ukrán és a nyugati források is elismerik a lassú orosz térnyerést. 

Politikai-gazdasági téren sikeresebbnek tűnik az újabb, Amerika által indított nyugati szankciós intézkedéshullám. Az idén másfél, jövőre egy százalék körüli GDP-bővülést jósolnak a gazdaságkutatók. Így Moszkva gazdasági hangsúlyváltásra kényszerül, ami mindig kockázatos. Először jönnek a beruházások, aztán később derül ki, hogy az adott termékre szükség van-e a világpiacon - jelen esetben praktikusan Indiában és Kínában. Oroszország kénytelen feladni korábbi legendás hírű merevségét, végérvényesen a feledésbe merül az a korszak, amit a Szovjetunió egykori külügyminisztere után (aki roppant gyakran mondott „nyet”-et) Gromiko korszaknak is neveztek.

Moszkva útkeresésben, a szénhidrogének helyett az atomenergiára fókuszálnak

Most az új útkeresés folyamatában az energiaszektorba -, amit az új szankciók végleg meg akarnak tisztítani a Nyugatra ható oroszországi hatásoktól -, a szénhidrogének (földgáz, kőolaj, szén) mellé, azok leváltására az atomenergiát, az uránbányászatot, a különféle uránkészítmények kereskedelmét igyekszenek betolni. Moszkvában a minap nemzetközi atomenergia hetet rendeztek, amelyen részt vett a bécsi székhelyű ENSZ-intézmény, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) igazgatója, Rafael Grossi is. 

Vlagyimir Putyin találkozott a rendezvényen részt vevő etiópiai miniszterelnökkel, Abij Ahmeddel. A rendezvény keretében

A csaknem oroszországnyi lélekszámú (132 milliós) Etiópia idén vásárlóerő paritáson számolva 622 milliárd dollárnyi GDP-t állít elő, a gazdasági növekedést 2025-re 6,6 százalékosra becslik.

Kiélesedett a harc a Nyugattal India gazdasági kegyeiért is. Újdelhi árgus szemekkel figyelte az orosz légierő ukrajnai tevékenységét, elemezte a Pakisztánnal való – India szempontjából repülőgép-veszteségekkel járt – katonai összecsapás lefolyását. Ez alapján 

• India fontolgatja a frissen felajánlott orosz két századnyi (mintegy 40 gép) Su-57-es ötödik generációs, lopakodó vadászbombázó megvételét és 
• továbbiak közös gyártását a HAL-lal (Hindustan Aeronautics Limited). 
• Emellett India Su-34-es (a „Kacsa”) oroszországi taktikai vadászbombázó vásárlásán is gondolkodik.

Atomkérdések 

Első sorban a fejlett nyugati államok, mindenek előtt a csaknem száz atomerőművet üzemben tartó Egyesült Államok érdeklődésére számít Oroszország uránium-ipara. Oroszország Ausztrália, Kazahsztán és Kanada után a világ negyedik legnagyobb uránkészletekkel rendelkező állama. Moszkva hatalmas uránérc-feldolgozó kapacitást épített ki, amely még a szomszédos Kazahsztánból importált uránércet is feldolgozza. 

Az EU-ra, miként az USA-ra is nagy terhet rak a Trump elnök által kezdeményezett és mindkét nagy gazdasági egység által elfogadott Oroszország-tiltás (hogy állítsák le az Oroszországból származó urán-termék importot, beleértve az atomerőművek üzemanyagát adó üzemanyagcellák készítéséhez szükséges különleges anyagok behozatalát.
Tetemesen felerősödött a Nyugat nyomása az európai térségben, markánsabbá vált az Oroszország-Nyugat szembenállás. Ami azzal a veszéllyel is járhat, hogy Ukrajna ismét „elfelejtődik”, másod- harmadrendű szerepbe kerül a nemzetközi porondon. 

Reális a veszély, hogy Európában az ukrán-orosz konfliktus egy európai NATO – Oroszország nyílt szembenállásba, esetleg fegyveres konfliktusba torkollhat. A konfliktusforrás, amely korábban Ukrajna és Nyugat-Oroszország területe, az ott folyó harcok színtere volt, most északnyugatra, Lengyelország, a balti Hármak, Skandinávia irányába látszik elmozdulni. 

Légtérsértések - Moszkva tagad

Sorozatos oroszországi légtérsértések történnek, amelyeket Moszkva tagad. Az orosz védelmi minisztérium szerint a Balti tenger keleti medencéjében „elfogott” (azonosított, közvetlen közelről jelzett) három oroszországi felségjelű MiG-31-es 

• több mint három kilométerre volt Észtország területétől, 
• illetve a 12 mérföldes tengeri zónától, 
• felségterületétől és 
• „nemzetközi területek felett repültek”. 

 Észtország a NATO-alapszerződés negyedik cikkelye alapján az Északatlanti Tanács összehívását kérte (eddig 1949 óta tíz alkalommal került sor a negyedik cikkely alkalmazására).

Oroszországban a Balti-tenger feletti incidenseket, a Lengyelország feletti – Moszkvának tulajdonított, de Kijevet is gyanúba keverő spekulációk szerint - drón-berepüléseket továbbra is homály övezi. Emberek nem haltak meg, komoly anyagi kár nem keletkezett a rejtélyes drón-behatolások folytán.