Orosz-ukrán háború: Trump gesztust tett a terület-visszaadási nyilatkozattal, az igazi fegyver az olajszankció lehet

Ukrajna vezetése most boldog – mondja Kaja Kallas, az EU külpolitikai és biztonságpolitikai főnöke –, mert a Trump–Zelenszkij-találkozó után úgy érzékelték, hogy az amerikai elnök radikális fordulatot vett támogatásuk irányába az orosz–ukrán háború befejezése céljából. 

Hogy ez valóban így van-e, azt még a nem igazán Trump- és republikánuspárti amerikai folyóirat, a Foreign Policy (FP) is kétségbe vonja. Ugyanakkor idézi Trumpnak a Truth Social médiafelületen megjelentetett szavait arról, hogy Ukrajna visszanyerheti mindazon területeket (Donbasz, Krím), amelyeket a háborúban elvesztett. Ráadásul a lap kiemeli, hogy mindez egy hivatalos elnöki nyilatkozatban szerepel. 

Orosz–ukrán háború: Trump gesztust tett az ukránoknak a terület-visszaszerzési nyilatkozattal

Azonban nyilván Trump is tisztában van azzal, hogy kijelentésének katonai realitása erősen kétséges. Oroszország a Don-medence északi-középső részén – ahol Ukrajna már ezelőtt tíz évvel kiépítette a többlépcsős erődrendszert – igyekszik megtörni Kijev ellenállását. Egyelőre mérsékelt sikerrel, de az ukrán és a nyugati források is elismerik a lassú orosz térnyerést. 

Politikai-gazdasági téren sikeresebbnek tűnik az újabb, Amerika által indított nyugati szankciós intézkedéshullám. Az idén másfél, jövőre 1 százalék körüli GDP-bővülést jósolnak a gazdaságkutatók. Így Moszkva gazdasági hangsúlyváltásra kényszerül, ami mindig kockázatos. Először jönnek a beruházások, aztán később derül ki, hogy az adott termékre szükség van-e a világpiacon – jelen esetben praktikusan Indiában és Kínában. Oroszország kénytelen feladni korábbi legendás hírű merevségét, végérvényesen a feledésbe merül az a korszak, amit a Szovjetunió egykori külügyminisztere után (aki roppant gyakran mondott „nyet”-et) Gromiko-korszaknak is neveztek.

Moszkva útkeresésben, a szénhidrogének helyett az atomenergiára fókuszál

Most az új út keresésének folyamatában az energiaszektorba – amit az új szankciók végleg meg akarnak tisztítani a Nyugatra ható oroszországi hatásoktól –, a szénhidrogének (földgáz, kőolaj, szén) mellé, illetve azok leváltására az atomenergiát, az uránbányászatot, a különféle uránkészítmények kereskedelmét igyekszenek betolni. Moszkvában a minap nemzetközi atomenergia-hetet rendeztek, amelyen részt vett a bécsi székhelyű ENSZ-intézmény, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) igazgatója, Rafael Grossi is. 

Vlagyimir Putyin találkozott a rendezvényen részt vevő etiópiai miniszterelnökkel, Abij Ahmeddel. A rendezvény keretében

A csaknem oroszországnyi lélekszámú (132 milliós) Etiópia idén vásárlóerő-paritáson számolva 622 milliárd dollárnyi GDP-t állít elő, a gazdasági növekedést 2025-re 6,6 százalékosra becslik.

Kiélesedett a harc a Nyugattal India gazdasági kegyeiért is. Újdelhi árgus szemekkel figyelte az orosz légierő ukrajnai tevékenységét, elemezte a Pakisztánnal való – India szempontjából repülőgép-veszteségekkel járt – katonai összecsapás lefolyását. Ennek alapján 

• India fontolgatja a frissen felajánlott orosz kétszázadnyi (mintegy 40 gép) Szu–57-es ötödik generációs, lopakodó vadászbombázó megvételét és 
• továbbiak közös gyártását a HAL-lal (Hindustan Aeronautics Limited). 
• Emellett India Szu–34-es (a „Kacsa”) oroszországi taktikai vadászbombázó vásárlásán is gondolkodik.

Atomkérdések 

Elsősorban a fejlett nyugati államok, mindenekelőtt a csaknem száz atomerőművet üzemben tartó Egyesült Államok érdeklődésére számít Oroszország urániumipara. Oroszország – Ausztrália, Kazahsztán és Kanada után – a világ negyedik legnagyobb uránkészletekkel rendelkező állama. Moszkva hatalmas uránérc-feldolgozó kapacitást épített ki, amely még a szomszédos Kazahsztánból importált uránércet is feldolgozza. 

Az EU-ra, miként az USA-ra is, nagy terhet rak a Trump elnök által kezdeményezett és mindkét nagy gazdasági egység által elfogadott Oroszország-tiltás (hogy állítsák le az Oroszországból származó urántermékek importját, beleértve az atomerőművek üzemanyagát adó üzemanyagcellák készítéséhez szükséges különleges anyagok behozatalát.
Számottevően felerősödött a Nyugat nyomása az európai térségben, markánsabbá vált az Oroszország–Nyugat szembenállás. Ez azzal a veszéllyel is járhat, hogy Ukrajna ismét „elfelejtődik”, másod-, harmadrendű szerepbe kerül a nemzetközi porondon. 

Reális a veszély, hogy Európában az ukrán–orosz konfliktus egy európai NATO–Oroszország nyílt szembenállásba, esetleg fegyveres konfliktusba torkollhat. A konfliktusforrás, amely korábban Ukrajna és Nyugat-Oroszország területe, az ott folyó harcok színtere volt, most északnyugatra, Lengyelország, a balti Hármak, Skandinávia irányába látszik elmozdulni. 

Légtérsértések – Moszkva tagad

Sorozatosak az orosz légtérsértések, amelyeket Moszkva tagad. Az orosz védelmi minisztérium szerint a Balti-tenger keleti medencéjében „elfogott” (azonosított, közvetlen közelről jelzett) három oroszországi felségjelű MiG–31-es 

• több mint három kilométerre volt Észtország területétől, 
• illetve a 12 mérföldes tengeri zónától, 
• felségterületétől és 
• „nemzetközi területek felett repültek”. 

Észtország a NATO-alapszerződés negyedik cikkelye alapján az Észak-atlanti Tanács összehívását kérte (eddig 1949 óta tíz alkalommal alkalmazták a negyedik cikkelyt).

Oroszországban a Balti-tenger feletti incidenseket, a Lengyelország feletti – Moszkvának tulajdonított, de Kijevet is gyanúba keverő spekulációk szerint – drónberepüléseket továbbra is homály övezi. Emberek nem haltak meg, súlyos anyagi kár nem keletkezett a rejtélyes drónbehatolások következtében.