A mesterséges intelligencia átalakította a kiberbűnözést
Az összehangolt, hamis közösségi médiafiókokból álló hálózatok korábban elsősorban csalók és állami szereplők eszközei voltak. Ilyenek például a hírhedt orosz trollgyárak. Ezek működtetése sok időt és munkaerőt igényel. A generatív mesterséges intelligencia (MI) eszközeinek megjelenése azonban egyszerűbbé tette a botnetkampányok kezelését, és sokkal nehezebbé az észlelésüket.
A technológia fejlődése miatt a bot-hálózatok ma már a márkák számára is problémát jelentenek.
Az elmúlt egy-két évben jelentősen megnőtt a vállalatokat célzó koordinált támadások száma: bot-hálózatok vették célba például az Amazont, a Targetet, a McDonald’sot és a Boeinget.
Az MI-vezérelt botok villámgyorsan képesek alulról jövőnek tűnő kampányokat indítani megosztó, témákban, és fenn is tartani ezeket a trendeket – mutatott rá Emilio Ferrara, a Dél-Kaliforniai Egyetem számítástechnika- és kommunikációprofesszora, aki évek óta kutatja a közösségi médiás botokat. „A források azonosítása nehéz, de ezek a példák jól mutatják, hogy nem állami szereplők is folytatnak kampányokat a márkák hírneve ellen” – tette hozzá a The Wall Street Journalnak.
A támadások mögötti indítékok feltárása éppoly nehéz, mint az elkövetők azonosítása, de a pénz lehet a fő mozgatórugó – állítja a PeakMetrics, egy startup, amely online vitákat és fenyegetéseket követ nyomon kormányzati és vállalati ügyfelek számára.
Az X-en a hitelesített felhasználók, akik elérnek bizonyos követő- és megtekintési számokat, pénzt kaphatnak a bejegyzéseikre érkező lájkok, válaszok és megosztások alapján. A botok, amelyek embereknek álcázzák magukat, segíthetnek elérni ezeket a minimumokat, és terjesztik a posztokat, hogy minél több valódi felhasználóhoz jussanak el.
A botnetek megosztó témákra összpontosítanak, amelyek erős érzelmi reakciókat váltanak ki az emberekből, és nem korlátozódnak egyetlen platformra vagy politikai irányzatra sem. A panaszokat felnagyítják, így a vállalatvezetők nagyobb nyomás alá kerülnek.
Általában a megosztó témákkal kapcsolatos X-posztok 20–30 százaléka származik botoktól.
A Cyabra izraeli dezinformáció-észlelő cég szerint a közelmúltban botnetek felerősítették az Amazon és a McDonald’s bojkottját követelő posztokat, miután ezek a cégek visszavágták a sokszínűségi és befogadási programjaikat.
A Cyabra 600–800 paramétert elemez annak eldöntésére, hogy egy fiók emberi-e vagy sem. Így például a helyszínt, a posztolási gyakoriságot és az MI által generált profilképeket. Habár ez fáradtságos munka, mégis, ha a cégek tudják, hogy a negatív kampányokat harmadik felek koordinálják, elkerülhetik, hogy közvetlenül reagáljanak a botokra, vagy minden panaszt valós felhasználói véleménynek tekintsenek.
A nagy AI-sztori: tűz ellen tűzzel – ez az MI ára
A mesterséges intelligencia ma már nemcsak segít, hanem támad is – a kiberbűnözés új szintre lépett az MI megjelenésével. Automatizált támadások, deepfake csalások és láthatatlan manipulációk fenyegetnek, miközben ugyanazt a technológiát a védelemben is használnunk kell. A nagy AI-sztori legújabb részében Keleti Arthur kiberbiztonsági szakértővel arról beszélgettünk, hogyan formálja át az MI a bizalom fogalmát, és miért lehet a kiberszuverenitás a következő évtized legnagyobb tétje. A podcast állandó vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.