A mesterséges intelligencia átalakította a kiberbűnözést
Az összehangolt, hamis közösségi médiafiókokból álló hálózatok korábban elsősorban csalók és állami szereplők eszközei voltak. Ilyenek például a hírhedt orosz trollgyárak. Ezek működtetése sok időt és munkaerőt igényel. A generatív mesterséges intelligencia (MI) eszközeinek megjelenése azonban egyszerűbbé tette a botnetkampányok kezelését, és sokkal nehezebbé az észlelésüket.
A technológia fejlődése miatt a bothálózatok ma már a márkák számára is problémát jelentenek.
Az elmúlt egy-két évben jelentősen megnőtt a vállalatokat célzó koordinált támadások száma: bothálózatok vették célba például az Amazont, a Targetet, a McDonald’sot és a Boeingot.
Az MI-vezérelt botok villámgyorsan képesek alulról jövőnek tűnő kampányokat indítani megosztó témákban, és fenn is tudják tartani ezeket a trendeket – mutatott rá Emilio Ferrara, a Dél-kaliforniai Egyetem számítástechnika- és kommunikációprofesszora, aki évek óta kutatja a közösségi médiás botokat. „A források azonosítása nehéz, de ezek a példák jól mutatják, hogy nem állami szereplők is folytatnak kampányokat a márkák hírneve ellen” – tette hozzá a The Wall Street Journalnak.
A támadások mögötti indítékok feltárása éppoly nehéz, mint az elkövetők azonosítása, de a pénz lehet a fő mozgatórugó – állítja a PeakMetrics, egy startup, amely online vitákat és fenyegetéseket követ nyomon kormányzati és vállalati ügyfelek számára.
Az X-en a hitelesített felhasználók, akik elérnek bizonyos követő- és megtekintési számokat, pénzt kaphatnak a bejegyzéseikre érkező lájkok, válaszok és megosztások alapján. A botok, amelyek embereknek álcázzák magukat, segíthetnek elérni ezeket a minimumokat, és terjesztik a posztokat, hogy minél több valódi felhasználóhoz jussanak el.
A botnetek megosztó témákra összpontosítanak, amelyek erős érzelmi reakciókat váltanak ki az emberekből, és nem korlátozódnak egyetlen platformra vagy politikai irányzatra sem. A panaszokat felnagyítják, így a vállalatvezetők nagyobb nyomás alá kerülnek.
Általában a megosztó témákkal kapcsolatos X-posztok 20–30 százaléka származik botoktól.
A Cyabra izraeli dezinformációészlelő cég szerint a közelmúltban botnetek erősítették fel az Amazon és a McDonald’s bojkottját követelő posztokat, miután ezek a cégek visszavágták a sokszínűségi és befogadási programjaikat.
A Cyabra 600–800 paramétert elemez annak eldöntésére, hogy egy fiók emberi-e, vagy sem. Így például a helyszínt, a posztolási gyakoriságot és az MI által generált profilképeket. Habár ez fáradságos munka, mégis, ha a cégek tudják, hogy a negatív kampányokat harmadik felek koordinálják, elkerülhetik, hogy közvetlenül reagáljanak a botokra, vagy minden panaszt valós felhasználói véleménynek tekintsenek.
A nagy AI-sztori: tűz ellen tűzzel – ez az MI ára
A mesterséges intelligencia ma már nemcsak segít, hanem támad is – a kiberbűnözés új szintre lépett az MI megjelenésével. Automatizált támadások, deepfake csalások és láthatatlan manipulációk fenyegetnek, miközben ugyanazt a technológiát a védelemben is használnunk kell. A nagy AI-sztori legújabb részében Keleti Arthur kiberbiztonsági szakértővel arról beszélgettünk, hogyan formálja át az MI a bizalom fogalmát, és miért lehet a kiberszuverenitás a következő évtized legnagyobb tétje. A podcast állandó vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.
