A válaszadók 82,9 százaléka rendelkezik bankszámlával, és 83,2 százaléknak van bankkártyája. Mindkét pénzügyi szolgáltatás terén arányaiban a nők járnak előrébb:
83,1 százalékuknak van bankszámlája, szemben a férfiakra eső 82,7 százalékkal. A bankkártya esetében ezek a számok 83,6, illetve 82,7 százalék
– derült ki Horn Dániel és Kiss Hubert János Kinek nincs ma bankszámlája Magyarországon? című tanulmányából, amely a Hitelintézeti szemle legutóbbi, 2019. decemberi számában jelent meg.
Megfigyelhető, hogy a végzettséggel együtt nő a bankszámla- és a bankkártya-tulajdonlás aránya, bár a növekedés mértéke egyre kisebb.
Regionális különbségek is vannak, legkevésbé a Dél-Dunántúlon veszik igénybe az alapvető pénzügyi szolgáltatásokat (77,08 százalék a bankszámla-tulajdonlás, 73,68 százalék a bankkártya-birtoklás aránya), míg a Nyugat-Dunántúl és a Dél-Alföld jár az élen 90 százalékot meghaladó bankszámla- és 87 százalékot elérő bankkártya-tulajdonlással. A különbségek országos szinten szignifikánsak, de a bankkártya esetében csak 5 százalékpont választja el egymástól a két szélső értéket.
Emellett településtípus szerinti összefüggések is megfigyelhetők:
a megyeszékhelytől a községek felé haladva egyre csökken mind a bankszámla- (88,13 százalékról 79,59 százalékra), mind a bankkártya-tulajdonlás aránya (90,63 százalékról 78,91 százalékra).
Ezek a szolgáltatások a kisebb településeken nem mindenhol érhetők el, de az is magyarázatul szolgálhat, hogy ezeken a helyeken a lakosság végzettsége és jövedelme átlagosan alacsonyabb.
Az életkort tekintve az látható, hogy a bankszámlával, bankkártyával rendelkező egyének tipikusan fiatalabbak, mint azok, akiknek nincs egyik vagy másik. A kort tekintve két hatás játszik szerepet.
Úgy tűnik, hogy a második hatás dominál, hiszen az ötvenes évei közepén járó generációnál idősebbek körében a bankszámla- és bankkártyahasználat erőteljesen csökken a korral. A bankszámlahasználatot tekintve az is látszik, hogy a fiataloknál a korral nő az igénybevétel valószínűsége.
A tanulmány készítői emlékeztettek: elfogadott tény, hogy a pénzügyi szolgáltatások makrogazdasági szinten segítik a gazdasági fejlődést. Például az elektronikus fizetési módok elterjedése elősegítheti a gazdaság növekedését, többek között a társadalmi költségmegtakarítás által. Egyéni szinten a pénzügyi szolgáltatások igénybevétele sok esetben előmozdítja a megtakarítások növelését, segíti a vállalkozások elindítását, továbbá a kockázatok és vészhelyzetek kezelését.
