Valóságos ámokfutás, amit eddig Magyar Péterék műveltek a magyar gazdaságban – mérlegen a Tisza-kormány első hónapja
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAbszolút filmszínház – ez jellemezte eddig a Tisza-kormány működését. Magyar Péter parlamenti performanszait látva ez nem meglepő, az már annál inkább, hogy az új gazdaságpolitikai irányítás működésére is igaz. Május 12-én alakult meg hivatalosan a Tisza-kormány, benne a külön gazdasági és pénzügyi tárcákkal. Azóta eltelt bő egy hónap, és amit eddig láttunk, minden, csak nem biztató a jövőre nézve.
Valóságos ámokfutás, amit eddig a Tisza művelt a magyar gazdaságban – mérlegen a kormány első hónapja
Kezdődött azzal, hogy a kormány szerint naponta hullanak ki csontvázak a szekrényekből, Magyar Péter megfogalmazása szerint pedig egész temetők esnek ki, amire még rátett egy lapáttal a kormányszóvivő, aki szerint szinte minden órában találnak valami titkot az Orbán-kormány múltjából. A hangzatos szavak ellenére idáig csak annyit tudtak felhozni, hogy állítólag a költségvetésben nem szerepelnek bizonyos tételek, illetve a közlekedési tárca nagyobb előleget fizetett ki a mohácsi Duna-híd kivitelezőjének.
Ezek a „fogások” mind a közlekedési és beruházás miniszter, Vitézy Dávid tárcájához kötődnek, aki már mielőtt megkapta volna az uniós források koordinációját, mintha elkezdett volna fölé nőni az összes többi miniszternek.
Hozzá képest Kapitány István vagy Kármán András alig nyilvánul meg, pedig a pénzügyminiszternek is volna miről beszélnie: alig egy hete derült ki, hogy a Tisza-kormány októbertől kivezeti a kamatstopot.
A csütörtökön tartott kétórás Kormányinfón egy szót sem ejtett a kormány döntéséről Magyar Péter, csak késő este, a Kormány.hu-ra feltöltött dokumentum tartalmazta, hogy szeptember 30-ig maradhat érvényben a magyar szabályozás, a folytatást pedig társadalmi vitára bocsátják. Vasárnap délelőtt ugyanez jelent meg Kármán András Facebook-oldalán is, de a lényeg itt is jól el lett kenve.
„A 2022-ben eredetileg fél évre bevezetett, 2026. április 17-től határozatlan időre meghosszabbított jelzáloghitel referenciakamat-stop a jelenlegi feltételek mellett érvényben marad szeptember 30-ig, ha a kormány törvényjavaslatát az Országgyűlés elfogadja. Addig pedig fontos társadalmi és szakmai egyeztetéseket fog kezdeményezni a kormány, hogy a valódi rászorulók számára kidolgozzuk a tényleges segítséget” – olvasható a tárcavezető bejegyzésében, ami a sorok között olvasva egyet jelent az Orbán-kormány bankok által többször bírált intézkedésének kivezetésével.
A bankok szemét régóta szúrta a kamatstop, májusban az OTP több pénzintézettel együtt fordult miatta az Alkotmánybírósághoz.
A kamatstop kivezetése ugyanakkor azt is jelenti, hogy október elsejétől több mint 200 ezer magyar családnak emelkedhet meg a törlesztőrészlete akár több tízezer forinttal is. Többek között ezért is mondhatta Orbán Viktor a hétvégi, 32. kongresszuson, hogy szerinte a gazdasági káosz felé tart Magyarország, Kármán Andrást pedig nemes egyszerűséggel alkalmatlannak ítélt meg.
Master Good kontra Magyar Péter
Az elmúlt egy hónap legnagyobb port kavart sztorija minden bizonnyal a vendégmunkásstop volt. A Tisza a kampányban azt ígérte, hogy június elsejével ideiglenes jelleggel felfüggeszti az Európai Unión kívüli, azaz harmadik országbeli állampolgárok munkavállalási engedélyeinek kiadását, amit azzal indokoltak, hogy szerintük letörik a hazai béreket és elveszik a magyarok munkahelyeit.
A Tisza azonban a saját ígéretét rögtön megszegte: június eleje után is bőszen toboroztak a magyarországi vállalatok, ugyanis elmaradt a határidőre beígért szigorítás.
Napokkal később, június 5-én jelent meg a Magyar Közlönyben a kormányrendelet, amely megszüntette a munkaerő-kölcsönző cégek által alkalmazott gyorsított eljárást. A sebtiben megalkotott szabályozás értelmében három egyébként keresztény országból, Grúziából, Örményországból és a Fülöp-szigetekről sem érkezhetnek munkavállalók Magyarországra.
Bár a döntés bizonyosan népszerű a munkavállalók körében, valóságban ezzel súlyos kárt okoztak a gazdasági szereplőknek. A mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban ugyanis továbbra is komoly problémát jelent munkaerőhiány, ami megnehezíti a vállalatok működését.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a Master Good közölte is: nem építi fel új gyárát, ha nem tud vendégmunkásokat behozni. „Ha nem fogunk tudni külföldről munkaerőt behozni, akkor azt a gyárat, ami 120 milliárd forintba kerül, mi nem fogjuk megépíteni, Magyarországon biztosan nem, és akkor tegyék fel a politikusok a kérdést, hogy az jó-e az országnak. Sőt, akkor a termelésünket csökkenteni kell” – mondta egy konferencián ifj. Bárány László, a Master Good csoport ügyvezető igazgatója, aki sajtóhírek szerint együtt ünnepelte a Tisza győzelmét április 12-én Wáberer György társaságában.
A cég 580 külföldit foglalkoztat, közülük mindenki a Fülöp-szigetekről érkezett. Bárány szerint nem az olcsóbb bérezés miatt alkalmazzák őket, hiszen valójában drágábbak, mert a lakhatásukat is biztosítani kell, hanem azért, mert bizonyos fizikai munkák elvégzésére egyszerűen nem találnak magyar munkaerőt.
Lapunknak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke ennél is keményebben fogalmazott, amikor a kormány terveiről kérdeztük május közepén. Azt mondta, hogy semmilyen észérv nem szól a tiltás mellett.
Én azt gondolom, hogy van egy politikai verseny a pártok között, ki tud keményebb lenni. De rá kellene jönni, hogy a külföldi munkavállalókra szükség van – vagy el kell fogadni, hogy szűkül a magyar gazdaság
– érvelt az MGYOSZ alelnöke, Magyar Péter ugyanakkor a kritikákat lesöpörte az asztalról. A múlt heti Kormányinfón még neki is ment a Master Goodnak, szerinte jobb, ha a cég nem szólal meg, amely rengeteg állami támogatást kapott az elmúlt 16 évben.
A SAIC már nemet mondott Magyarországra
A legfájóbb az elmúlt egy hónapban mégis a SAIC döntése. Az MG-t is birtokló kínai autógyártó beruházásáért Magyarország ugyanis sokáig versenyben volt. A beruházás jó eséllyel Baranya vármegyében, a Pécs melletti Bicsérden valósulhatott volna meg. A 400 hektáros ipari parkot az Orbán-kormány évekkel ezelőtt beruházási célterületté nyilvánította, és még tavaly is úgy tűnt, hogy Magyarország esélyes a gyár felépítésére.
Ehhez képest június első napjaiban derült ki, hogy a kínai autógyártó nem Magyarországot, hanem Spanyolországot választotta első európai üzemének helyszínéül. Bár nem tudjuk pontosan, hogy végül mi vezetett a SAIC döntéséhez, vélhetően a Tisza sem ragaszkodott a beruházáshoz.
Magyar Péterék kezdettől fogva ellenérzésekkel viszonyulnak az összeszerelő üzemekhez, Kapitány István szavaival élve nem olcsó bérekre építő gyárakat akar támogatni a Tisza, hanem unikornisokat kinevelni.
Ugyanakkor sokat elárul a kormány filozófiájáról Tarkányi Zsolt, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium államtitkárának megnyilatkozása is. Az RTL korábbi riportere a debreceni CATL-gyár tervezett bővítéséről azt mondta, hogy nem fogja támogatni a kabinet.
Ha rajtam, rajtunk múlt volna, akkor egyetlen akkugyár, egyetlen szennyező üzem sem jött volna Debrecenbe
Érdemes hozzátenni, akár tetszik Tarkányinak, akár nem, a magyar gazdaság húzóágazatának számító autóipar elindult az elektromos átállás felé, amelynek megkerülhetetlen része az akkumulátorgyártás. A debreceni CATL pedig azért is kulcsfontosságú, mert a BMW-nek és a Mercedesnek is beszállít, tehát végső soron ezeknek a gyáraknak a működése kerülhet veszélybe, ha elmarad a kínai akkumulátorgyártó tervezett beruházása.
Arra viszont valószínűleg Kapitány István sem tudna értelmes választ adni, hogy ha a SAIC gyára nekünk, magyaroknak nem jó, akkor miért jó a nálunk gazdaságilag jóval fejlettebb spanyoloknak. Számukra ugyanis valamiért nem jelentett problémát egy összeszerelő üzem.
Pedig a magyar gazdaság jelenlegi legnagyobb problémáját épp a beruházások hiánya jelenti. Erről pedig nem más, mint a Magyar Nemzeti Bank igazgatója, Banai Ádám beszélt a minap a Dehir beszámolója szerint. Szerinte ugyan a hazai fogyasztás dinamikusan bővül, ez a legkevésbé sem mondható el a beruházásokról, aminek a szakember szerint a fő oka a bizonytalan gazdasági környezet.
Nincsen a Tisza-kormányban foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár
Ugyancsak kérdéseket vet fel, hogy hogyan történhetett meg az, hogy nincsen foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a kormányban.
A rendszerváltás óta ilyen nem fordult elő.
A munkaadók és a szakszervezetek most nem tudják, hogy kivel tárgyalhatnának, emellett az sem világos, hogy mi lesz a sorsa a mindenkori minimálbér-tárgyalásokat levezénylő Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának. A háromoldalú szervezet eddig kifejezetten hatékonyan működött, ugyanakkor félő, hogy valamilyen más formában tervezik fenntartani a szociális párbeszéd intézményét. Az pedig szintén sok mindent elárul a regnáló hatalomról, hogy a foglalkoztatáspolitika és a vendégmunkások foglalkoztatása nem a gazdasági tárcához, hanem valamilyen rejtélyes okból kifolyólag a szociális és családügyi miniszterhez került.
A piacok bíznak a Tiszában, de meddig?
Ha valamit a Tisza eddig fel tud mutatni, az a piacok bizalma:
- a forint mintegy 8 százalékot erősödött az euróval szemben április óta,
- eközben a tízéves kötvényhozamok is már a lengyel szint környékére, 6 százalék alá süllyedtek.
Ezekben persze szerepet játszik, hogy a Tisza bejelentette: 2030-ra meg akarja teremteni az euró bevezetésének feltételeit, elődjénél piacbarátabb, és az Európai Unióval is jóval barátságosabb viszonyt kíván ápolni. Ez utóbbinak hozadéka az a politikai megállapodás Ursula von der Leyennel, amely 16,4 milliárd eurónyi forrás felszabadítását tette lehetővé.
A megállapodás azonban még Orbán Viktor egyik legnagyobb kritikusa, Dániel Freund szerint sem jelent semmit. Augusztusig ugyanis konkrét teljesítésekre lesz szükség a források lehívásához. Mindenesetre jelentős mozgásteret nyújthatnak a költségvetésnek, ha valóban megérkezik a helyreállítási alapból a mintegy tízmilliárd euró.
A piaci bizalom fennmaradása azon is múlik, hogy készül-e bármilyen középtávú terv az euró bevezetésére, amely tartalmazza azokat a népszerűtlen intézkedéseket is, amelyek a költségvetési hiány lefaragását szolgálják. Ezt a következő hónapokra ígéri a Pénzügyminisztérium. Addigra talán az is kiderül, hogy pontosan mit is akar kezdeni a gazdasággal a Tisza-kormány.
