Üzent az MNB a bankoknak

Vezetői körlevélben hívta fel a hazai pénzintézetek figyelmét Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti alelnöke arra, hogy a jegybank megítélése szerint a pénzforgalom területén végbement digitális fejlődés és a 2020. március 2. napján élesedő azonnali fizetési rendszer (afr) tükrében a hazai hitelintézetek által alkalmazott, tranzakcióalapú pénzforgalmi díjstruktúra kedvezőtlen az elektronikus fizetési módok magyarországi elterjedése szempontjából. Épp ezért az MNB elvárja, hogy a bankok – az ügyfél fizetési szokásait is figyelembe véve – csomagáras lehetőséget ajánljanak fel ügyfeleiknek. „Amennyiben az MNB részéről azt tapasztaljuk, hogy a hazai bankok rövid időn belül továbbra sem reagálnak érdemben az MNB által megfogalmazott elvárásokra, és fenntartják jelenlegi árazásukat, akkor az MNB minden rendelkezésére álló eszközzel be fog avatkozni egy, a hazai pénzforgalom fejlődését jobban támogató banki árazás kikényszerítése érdekében” – egyértelműsíti a jegybanki alelnök.

A kemény üzenet annak fényében meglepő, hogy a jegybank 330 pontos versenyképességi programja még egyértelműsítette: a banki csomagárazás bevezetése előtt az egyik legnagyobb akadály az, hogy az átutalások után a bankoknak tranzakciós illetéket kell fizetniük. A program 27. javaslata szerint „a készpénzzel és bankkártyával versenyképes lakossági átutalásokat érintő banki árazás kialakítását nagymértékben támogathatja a lakossági átutalásokhoz kapcsolódó pénzügyi tranzakciós illeték teljes eltörlése”.

Az afr eredeti, 2019. júliusra tervezett indulására időzítve már készült pénzügyminisztériumi javaslat arra, hogy a lakossági számlák után a bankkártyás fizetés mintájára évi 800 forintos átalányt fizessenek a pénzintézetek. A kezdeményezés lekerült a napirendről. Költségvetési szinten nem túl jelentős összegről beszélünk: a Magyar Bankszövetség szerint a lakossági átutalások teljes illetékmentessége az idei évi költségvetési törvényben tervezett 226,3 milliárdos tranzakciósilleték-bevételből mindössze 10 milliárd forintos kiesést jelentene. Ha az átalány jönne vissza, akkor a hazánkban tavaly szeptember végén meglévő 9,58 millió lakossági bankszámlával számolva 7,6 milliárd forint lenne a bevételi maximum.

A csomagárazás előtt álló nagyobb akadály ugyanakkor a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel, pontosabban az ahhoz tartozó 6 ezrelékes illetékfizetési kötelezettség. Ha valaki maximálisan kihasználja a lehetőséget, az a pénzintézeteknek 900 forintba kerül. A mostani jegybanki körlevél által hivatkozott jegybanki tanulmányban is szereplő számításokkal kapcsolatban korábbi cikkünkben (Világgazdaság, 2019. március 6.) kimutattuk: ha a jegybank által modellezett ügyfélprofil alapján történő bankoláshoz tartozó ingyenes készpénzfelvétel illetékét leszámítjuk a banki számlaköltségekből, a jegybanki tanulmány összehasonlításában szereplő tizenegy országból csak négyben lenne olcsóbb a számlaszolgáltatás.

Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára szerint a megoldás az lehet, ha az ügyfeleknek felkínált új banki csomagok nem tartalmazzák majd a havi kétszeres ingyenes készpénzfelvétel opcióját, hiszen az elektronikus lehetőségek kedvezményes díjazásának pont a készpénzhasználat visszaszorítása a célja.