Csúcsra érhetett a hazai infláció
A piaci várakozások szerint januárban 4,4 százalékos volt a hazai infláció, a decemberi 4 százalékos árindexváltozást követően. Az OTP Bank elemzéséből kiderül, hogy az utóbbi időben tapasztalható, elsősorban bázishatások miatti inflációs gyorsulás a múlt hónapban csúcsszintre érhetett. Az év első hónapja – inflációs szempontból – kiemelt fontosságú, mivel ilyenkor gyakoriak az átárazások, és az adóváltozások zöme jellemzően ekkor lép életbe. A NAV adatai szerint azonban a cigaretta jövedéki adójának januári emelése ellenére nem történt jelentős átárazás a dohánytermékeknél, ellenben a fogyasztói kosárban levő több cigarettafajta ára már decemberben nagyobb mértékben emelkedett. Mivel decemberben az infláció elérte, januárban pedig nagy valószínűséggel meg is haladta a jegybank 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékos célsávjának felső határát, ezért a piac – különösen a forintárfolyam alakulása miatt – kiemelt figyelemmel követheti az új inflációs adatot, illetve az arra adott jegybanki reakciót. A fő inflációs adat mellett azonban érdemes figyelni az inflációs folyamatok tartósságát jobban megragadó, a Magyar Nemzeti Bank által követett inflációs alapmutatókra is, amelyek egy ideje szintén 3 százalék felett vannak.
A fogyasztói árindexadatok mellett csütörtökön érkezik a negyedik negyedéves becslés a hazai GDP alakulásáról. Az OTP makrogazdasági elemzői szerint az év első három negyedévében a magyar gazdaság meglehetősen ellenállónak bizonyult a külső környezet romlásával szemben, de a negyedik negyedben már elérhette a lassulás. A trend az ipar és az építőipar havi mérőszámaiból kiindulva szinte borítékolható, ugyanakkor a lakossági kereslet a negyedik negyedévben is erős maradt, sőt, a kiskereskedelmi forgalom növekedése új lendületet kapott. A bank szakértői szerint a negyedik negyedévben 4-4,1 százalékkal nőhetett a magyar gazdaság, ezzel 2019-ben a teljes évre vonatkozóan 4,8 százalékos GDP-bővülés adódna.
Az Egyesült Államokban ugyancsak csütörtökön teszik közzé az inflációs adatokat. Az OTP várakozásai szerint a fő árindex 2,3 százalékról 2,4-re emelkedhetett januárban, a maginfláció pedig 0,1 százalékkal 2,2 százalékra csökkenhetett. A beérkező adattal kapcsolatban a két legfontosabb kérdés, hogy folytatódik-e a használt autók árának csökkenése, és mikor jelentkezik a tavaly megemelt vámok hatása az inflációban. A magasabb tarifák eddig a vállalati profitok csökkenésében csapódtak le, ezért fontos kérdés, hogy a cégek mikor hárítják át (ha egyáltalán) a vámok miatti magasabb költségeket a fogyasztókra.
„Előretekintve, az infláció érdemi emelkedésétől nem kell tartani Amerikában. Ezt – a nyersanyagárak januári csökkenésén túl – az is támogatja, hogy a bérek emelkedése valószínűleg 2019 elején tetőzött, és azóta 3 százalékosra lassult a dinamikája. Összességében az inflációs folyamatok segítik a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve-öt abban, hogy fenntartsa az 1,5–1,75 százalékos kamatszintet, sőt, a piaci várakozások szerint az év végéig ismét kamatot csökkenthet. Emögött az állhat, hogy 2020-ban a GDP-növekedés 2,3-ről 1,8 százalékra való lassulását várják az elemzők, ráadásul kérdés, hogy a koronavírus miatti karanténok mekkora közvetett kárt okoznak például az ellátási láncok és a turizmus visszaesésével az USA-ban” – mondta Módos Dániel, az OTP Bank makrogazdasági elemzője.
