Illene az OTP stratégiájába a belorusz piac

Bár konkrét bejelentés hiányában csupán találgatni lehet arról, melyik kelet-európai országban terjeszkedhet a legnagyobb hazai bankcsoport, a földrajzi behatároltság és az OTP régiós lefedettsége alapján Fehéroroszország lehet a magyar bank lehetséges új célpontja. A kérdés azt követően vált aktuálissá, hogy Csányi Sándor elnök-vezérigazgató a Reutersnek adott múlt heti interjúban arról beszélt, legalább még egy nagyobb bankot vásárolna az OTP, és egy új országban is megjelenne. A bankvezér ugyan nem nevezte meg az új célországot, annyit azonban elárult, az új piac a kelet-közép-

európai régió keleti szomszédságában van, de nem Törökország.

A kis-ázsiai szerepvállalásról vélhetően az erős helyi verseny miatt tett le a társaság. „A török bankrendszer fejlettebb és a szereplők közötti verseny is kiélezettebb, amit a tőzsdén jegyzett török pénzintézetek magas száma is jelez, valamint az országkockázat sem elhanyagolható” – mondta a Világgazdaságnak Le Phuong Hai Thanh, a Concorde elemzési üzletágának vezetője.

A magyar pénzintézet a térség tizenegy országában van jelen, a dél-balkáni térség mellett Moldovában, Ukrajnában és Oroszországban is rendelkezik érdekeltséggel. Ha az Európai Unión kívül eső, kelet-

európai országokat vesszük figyelembe, az egyik kézenfekvő lehetőség Fehéroroszország lehet.

Elképzelhetőnek tartja az OTP belorusz piacra való belépését Le Phuong Hai Thanh is. „A kelet-euró­pai országban megvalósuló esetleges felvásárlás a magyar pénzintézet stratégiájába is illeszkedne, mivel közel van Oroszországhoz, emellett viszonylag felfedezetlen és kevésbé fejlett piacnak számít, ezért nagy a növekedési potenciálja” – érvelt lapunknak a szakértő.

A Magyarországgal csaknem azonos, 9,5 milliós népességű Belorussziában 24, többségében hazai vagy orosz tulajdonú bank tevékenykedik. A nagy európai bankházak közül egyedül a Raiffeisen rendelkezik érdekeltséggel, az osztrák pénzintézet a Priorbank 88 százalékának tulajdonosaként van jelen a piacon. Az ország bankszektora meglehetősen koncentrált, az öt legnagyobb piaci szereplőnél az eszközök csaknem négyötöde, a bankszektor tőkéjének pedig 73 százaléka összpontosul. A legnagyobb pénzintézetnek számító Belarusbank, Belagroprombank és a Belinvestbank állami tulajdonban van. A piac meglehetősen kockázatos, a nem teljesítő hitelállomány ugyanis kifejezetten magas: 2018-ban minden huszadik hiteles legalább 90 napot késett a felvett kölcsön törlesztésével, az azt megelőző két évben pedig csaknem 13 százalékos volt a késedelmes fizetések aránya a Világbank adatai szerint. Árulkodó az is, hogy a fehérorosz jegybank idei monetáris politikai céljai között a nem teljesítő hitelállomány 10 százalék alatt tartását jelöli ki 2020-ra.

A Concorde elemzője szerint új piacként esetleg szóba jöhetnek még a balti államok is, de az is lehet, hogy olyan országokra fókuszál az OTP, ahol már rendelkezik érdekeltségekkel – így például Szlovéniára vagy Romániára. Egy kisebb volumenű felvásárlás esetén is fontos kérdés azonban, hogy mekkora tőkét vesz el a társaságtól. Az MNB január végén megemelte az OTP-től elvárt tőkemegfelelést, ami az akvizíciók tekintetében is korlátozza a magyar pénzintézet mozgásterét.

Az elemző idén magasabb osztalékra számít az OTP-től, a tavalyi eredmény után részvényenként 250 forint körüli kifizetés is reális lehet. Rendkívüli osztalék ugyanakkor nem valószínű, és középtávon is mérsékelt, egy számjegyű osztalékhozammal érdemes kalkulálniuk a befektetőknek mindaddig, amíg az OTP az akvizíciókkal tűzdelt növekedési pályán mozog.

Kevésbé fejlett a fehérorosz bankszektor, ezért nagy növekedést hozhat a piaci belépés